A fekete tenger

A Fekete-tenger Délkelet Európa és Kis-Ázsia között helyezkedik el, és a Földközi-tenger beltengerének is szokták nevezni. A Fekete-tenger kapcsolódik a Földközi-tengerhez, valamint az Azovi-tengerhez is. A tenger 422 000 km2 területen helyezkedik el, és legmélyebb pontja 2210 méter. A Duna az összegyűjtött folyóvizeket a Fekete-tengerbe szállítja.

A Fekete-tenger észak és északkeleti része a mérsékelt éghajlati övezetben helyezkedik el, az éghajlatot a száraz, forró nyár, és a nedves, meleg tél jellemez. A téli időszak csapadékos, ködös, ez annak köszönhető, hogy a tenger felett mediterrán ciklonok haladnak át. A nyári időszakra a felhőtlen időjárás a jellemző, azonban a tenger és a szárazföld között gyakran szél keletkezik. Ezeknek az éghajlatoknak a váltakozásának hála, hogy ezen a tengeren egész évben megvalósítható a hajózás. A tengerben több mint 660 növényfaj él, a partvonalon a korallok, barnamoszatok, élnek. A tengerfenéken a homok és az iszap uralkodik, ezért ezen a helyen nő a tengerifű. A Fekete-tenger vizében 2000 állatfaj él, három féle delfin fajta található meg benne, ezek között megtalálható a közönséges delfin.

Fekete-tenger

Fekete-tenger

A tenger területén sok madárfajta is megfigyelhető, ezek közül a legismertebb a sirály, pelikán, kárókatona. A Fekete-tenger partja a következő országokat érinti: Abházia, Bulgária, Grúzia, Oroszország, Románia, Törökország, Ukrajna. A kutatók szerint ez a tenger a különböző népek szájhagyományában, és több világvallásban is fontos szerepet tölt be. A keletkezéséről annyit tudunk, hogy évszázadokkal ezelőtt csupán egy kisebb tó volt, viszont a jégkorszak után a Márvány-tengeren és a Boszporuszon keresztül hirtelen nagy víztömeg ömlött belé, és emiatt több települést is magé alá temetett, majd a víztömeg visszahúzódásával egy időben kialakult a Fekete-tenger.