Kinek szól a jóga?

Napjainkban már-már divattá vált, hogy az emberek jógázni menjenek, és ez által vezessék le a felgyülemlett stresszt, és mozogjanak egy kicsit. Nagyon sok ember megy el ezért jóga órákra, és használ is nekik! Viszont, azt már sokkal kevésbé veszik figyelembe, hogy a jóga önmagában nem csak azt a pár óra testmozgást jelenti egy héten, amit gyakorolnak, hanem ennél sokkal többet: mentális jelenlétet is, amely a megtisztuláshoz vezet.

A jóga egy olyan keleti vallásgyakorlat, amelynek során az ember eljuttat a megtisztuláshoz, elméje felszabadulhat a földi láncoktól. Ennek a nagy folyamatnak csak egy nagyon kis része az, amit a nyugati emberek gyakorolnak, vagyis a testmozgás (a különböző ászanák-testhelyzetek, pózok) gyakorlása. Hogyha valaki jógaórára megy, akkor csak ezeket fogja csinálni, és egészen biztosan nem gyakorolja a dolog többi részét. Természetesen senki sincs arra kötelezve, hogy a jóga minden ágát gyakorolja (és nincs is feljogosítva rá, arról nem is beszélve, hogy a nyugati kispolgárok nagyrésze meg sem értené igazából, hogy hova irányul ez a vallásgyakorlat). Azonban, amikor az ászanákat csinálják, azoknak már önmagukban is hasznukat veszik, mert kilazítja az izmaikat, az ínakat, megtanítja a módszeres, lazító légzéstechnikákat, és ez úton pedig megnyugtatja őket.

Jóga

Jóga

Éppen ennél az oknál fogva mindenkit bátorítani kell a jógagyakorlatok végzésére, függetlenül attól, hogy egy keleti, spirituális környezetben felnövő gyermekről, vagy egy nyugati háziasszonyról beszélünk. Azonban, azt mindenkinek tudnia kellene, hogy a jóga önmagában még nem teljesül ki az ászanák elvégzésében, és senkinek sem szabadna azzal áltatnia magát, hogy az elvégzésükkel ő már „jóginak” nevezhető. Ennek a tudatlanságnak a felbontása nagyon fontos lenne, és minden jógaoktatónak erre kéne törekednie.