Miért van négyévente szökőév?

Az szinte mindenki számára ismeretes, hogy négyévente szökőév van, ami azt jelenti, hogy az érintett év egy nappal hosszabb a megszokottnál. A szóban forgó nap pedig februárt teszi hosszabbá. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy miért is van erre szükség, és hogy miért pont a februári hónaphoz adunk hozzá plusz egy napot.

Szökőévre azért van szükség, hogy a naptárunkat szinkronba hozzuk a csillagászati évvel. A kettő ugyanis sajnos nem egyformán halad. Egy csillagászati év ugyanis nem számolható el kizárólag teljes napokban. Egy csillagászati év hossza pontosan 365,2422 nap. Amennyiben pedig ezt nem vesszük figyelembe az időszámításunkban, akkor nagyon gyorsan több napnyi eltérés is összejöhet a naptárunk és a csillagászati év között. Ez pedig idővel az évszakok váltakozásának számítására is rányomta a bélyegét. Ezért a legtöbb mai országban használatos Gergely-naptár szinte minden négy évben hozzáad egy napot a naptárhoz. A naptár szerint szökőév minden néggyel osztható év, kivéve a százzal is oszthatókat. Szökőévek viszont a 400-zal osztható évek.

Szökőév

Szökőév

Vagyis a századfordulók évei közül csak azok szökőévek, amelyek 400-zal is oszthatók. Tehát minden 400 évre 97 szökőév jut. Ez alapján az év átlagos hossza 365,2425 lesz. Ez még mindig eltér valamelyest a csillagászati évtől, ám a különbség olyan csekély, hogy mindössze 3000 évente marad el 1 nappal a naptár tőle. És, hogy a szökőév plusz napját miért februárban tartjuk? Azért, mert anno Julius Caesar kihirdette, hogy „a március kalendasa előtti 6. nap kettőztessék meg”, amely a mai naptárunk szerint február 23. napjának felel meg. Tehát még csak nem is 29. a szökőnap, hanem február 24. Persze vannak más naptárak is, amelyek másként próbálják kiigazítani a csillagászati évtől való eltérést. De összességében elmondható, hogy mindegyik plusz napokat, esetleg hónapokat illeszt be a naptárába bizonyos időközönként. A Gergely-naptár időszámításától azonban nem nagyon találhatunk pontosabbat.