Tanácsok, hogy megértsd a kisbabákat

Gyakori, hogy az anya a gyermek fölé hajol, majd mosolyog. A mosoly értéke könnyedén lemérhető azon, ahogyan a baba reagál édesanyja arcára. Az anya mosolygását látva általában a baba is elmosolyodik. Ha az anya arca áthatolhatatlan és érzelemmentes, esetleg a szomorúság jelei tükröződnek rajta, akkor a gyermek arca is boldogtalanságot fog mutatni. Ökleit ekkor összeszorítja, a kiságyat vagy az etetőszéket ütögeti, elfordítja a fejét. Ha ezután ölbe veszik a kicsit, és azt látja, hogy az anyja boldog, akkor a ráncok elsimulnak az arcán, majd megnyugszik.

A kisbaba teste fentről lefelé, avagy a fejétől lefelé a lábujjai irányában fejlődik. Előbb a karjait, utána a kezét, majd lábujjait kezdi használni. A karok sokszor erőteljesebb üzenetet hordoznak, amikor nem mozognak. Amikor egy gyerek ijedtséget, félelmet érez, akkor a karjait összehúzza maga előtt. Ha a karjait nyugodtan maga mellett tartja, akkor valami elbűvöli. Ez lehet a szoba mennyezetén táncoló fény is.

KIsbaba

KIsbaba

A leggyakoribb első szavak a papa, a baba és a dada. Az esetek 7hetven százalékában utal a papa szó az apára vagy valamelyik más férfirokonra. A kultúrák többségében megfigyelhető a rámutatás is, mint kommunikációs forma. A babák persze nem mindig a mutatóujjat használják. A Fülöp-szigeteken például az állukkal mutatnak, amíg Ausztrália belső területein a gyerekek a középső ujjukkal mutatnak. Sok idegen kultúrában az emberek az ajkukkal mutatnak.

Ha a baba kinyújtja a nagylábujját, akkor fáj valamije. Erősebb a fájdalom, ha az egész lábfej merev és a padló felé mutat. A kisebb kényelmetlenséget az enyhén begörbített lábujjak is jelezhetik. A kicsik sajátos módon tudatják, hogy elfáradtak. Nekik is szükségük van a csendes pihenésre ébren, és alvás formájában is. Ennek legjellemzőbb jele a nyafogás, a félig leeresztett szemhéjak, vagy a ráncos orr.