Ki is volt Harry Houdini?

Valószínűleg sokaknak ismerősen cseng Harry Houdini neve, akit a modern kor egyik leghíresebb előadóművészeként tartanak számon. Harry Houdini, avagy Wiesz Erik egy magyar származású amerikai bűvész és illuzionista volt, aki 1874-ben született Budapesten.

Már nagyon fiatal korában kezdett érdeklődni a bűvészet iránt és karrierje kezdetén a „Kártya királya”- ként vált ismertté. Később kapta meg a “Bilincsek királya” nevet. A sikeres karrierje alatt az Amerikai Egyesült Államokban kilenc alkalommal választották meg az Amerikai Bűvészek Társaságának elnökévé. Majdnem minden trükkjét egyedül találta ki és segítőtársai közül is csak néhányan tudták a legnehezebb trükkök megoldásait. 1887-ben édesapjával New York-ba ment, ahol többféle munkát is vállalt. Néhány évvel később, barátjával együtt kezdett el fellépni, de az igazi áttörést számára a századforduló hozta, amikor kitalálta a kényszerzubbonyból való kiszabadulás ötletét. Angliába utazott és ott mutatta be a szabadulószámot, amely nagyon híres lett és azonnal felkapta a média. Európa rengeteg országában megfordult és bámulatos produkcióit mindenhol óriási siker követte. Az egyik legemlékezetesebb mutatványára Moszkvában került sor, ahol meztelenül megbilincselve bezárták egy szibériai fogolyszállító vagonba, ahonnan mindössze 28 perc alatt sikerült kiszabadulnia.

Harry Houdini

Harry Houdini

Európai útjai után visszatért Amerikába, ahol rengeteg felkérése volt és mutatványai során láncokból, kötelekből, zubbonyokból és bilincsekből szabadult ki, volt amikor nagy magasságokban, fejjel lefelé lógva hajtotta végre a mutatványokat. 1910-ben az év leglátványosabb kiszabadulását hajtotta végre, amikor egy víz alatti ládából szabadult ki. Ezt követte a “kínai víztartálytúra” amikor fejjel lefelé megkötözve belelógatták egy vízzel teli tartályba, amelyet felülről lezártak. Több percig vissza kellett tartania a lélegzetét, amíg sikerült kiszabadulnia a tartályból. Houdini egyike azon magyaroknak, akik a Hollywoodi hírességek sétányán csillagot kaptak.