Tudnivalók a kukoricáról

Valószínűleg mindenki kóstolta már életében a kukoricát, ezért tudja, hogy hogy néz ki és milyen az íze. A kukorica a parjafélék családjába tartozó, egylaki, egynyári, vált ivarú, lágy szárú növény. Akár három méter magasra is megnőhet és általában a torzsavirágzatán fejlődő szemtermését fogyasztjuk és azért is termesztjük.

A kukorica egy Amerikában őshonos növény, amit Kolumbusz hozott el Európába. Ezt követően pedig a tizenhatodik században a portugál és spanyol kereskedők, Afrikába és Ázsiába is elvitték és elterjesztették. Ausztráliában az angolok és a hollandok kezdték el termeszteni néhány évvel később és a ma a kukorica az a növényük, amelyet a legnagyobb területen termesztenek. A növény szaporodásra képtelen, mivel túl sok és túl nagy magvaik vannak, ezért, amik a földre hullanak és a csírák amik belőlük kikelnek megfojtják egymást. Talán kevesen tudják, de több tízezer különböző típusú és fajtájú kukorica létezik és ezek között hihetetlen méret-, alak- és színbeli változatosság vehető észre.

Kukorica

Kukorica

Vannak olyan fajták is, amelyek akár elérhetik a 12 méteres magasságot is (Közép-Amerika), vannak azonban olyanok is, amelyek alig érik el az egy méteres magasságot. Miután a Kukorica magjából, kikel a csíra, akkor két irányba kezd növekedni és a függőlegesen lefele növő gyökből csíragyökér alakul ki. A másik irányba növekedő rügyből pedig kialakul a csírahajtás. A kukoricát leginkább emberi táplálékként, valamint az állatok takarmányozására használjuk. A kukorica bibéjének gyógyhatása is van. Leginkább húgyúti problémák fellépése esetén javasolják. A köszvényre is kifejezettem pozitív a hatása. A növény hajszálgyökereit  koszorúér problémák esetén nagyon hasznosnak tartják, sajnos manapság már azonban ritkán alkalmazzák. A kukorica egy olyan növény, amelyet hazánkban is előszeretettel fogyasztanak.