A káposztafogyasztás jótékony hatásai

A káposzta már az ókorban is közkedvelt csemege volt; a Római Birodalomban és Görögországban is rendszeresen fogyasztották. A valószínűsíthetően csendes-óceáni zöldség hamar elterjedt Európában, koronként fedezték fel előnyös tulajdonságait. Kinézete sokat változott az elmúlt évszázadok alatt, kijelenthető, ma több száz fajtát tart számon a növénytan. Vitamintartalma óriási, erre azonban csak a legújabb kori vizsgálatok derítettek fényt.

Napjainkban már pontos adatokkal rendelkezünk, a káposzta milyen összetevőkkel rendelkezik, és hogyan fejti ki áldásos tevékenységét az étkezések során. Az egészségre gyakorolt hatása jelentős, alkalmazása a gyógyászatban közismert. Elsőként a népi orvoslás megfigyeléseit vették alapul a kutatók, számításba véve az időközben bebizonyított eredményeket. A 21. század elején járva, az emberiség újra, mint fontos élelmiszer alapanyagra figyelt fel a káposztára. Salátaként vagy főzve egyaránt szívesen alkalmazza a mindennapokban. A fejeskáposzta fajtái Magyarországon könnyen beszerezhetők, elkészítésük egyszerű. Rengeteg recept létezik, a feldolgozás módja szerint ajánlják reggelire, ebédre vagy vacsorára.

Káposzta

Káposzta

Jelentős C-vitamin tartalma miatt nyersen fogyasztva a legegészségesebb. Olívaolajjal, gyenge fűszeres öntettel meglocsolva, hagymával dúsítva, finom savanyúságot kapunk. Tavasztól késő őszig termeszthető, így könnyű beiktatni az étrendbe folyamatosan. Télen savanyú káposztaként használják rendszerint – töltött káposzta, székely káposzta készíthető a rendkívül vitamindús hordós savanyúságból. Mivel jól tartósítható zöldségféléről van szó, a hidegebb hónapokban sem kell lemondani a káposztaevésről. A „brassica oleracea” népes család tagjaként szokták emlegetni a kelkáposztát, a kínai kelt, a kelbimbót, sőt a brokkolit. … és természetesen ide sorolható a közkedvelt vörös káposzta is. Ez utóbbit pároltan, köret mellé érdemes tálalni vörös húsokhoz, kedvezően hat az emésztésre.