Kevésbé ismert érdekességek a Napról

Napunk alapvetőnek számít, sokan nem is gondolkodnak el azon, vajon hogyan működik, vajon a fényen és melegen kívül mi más tulajdonsága van. A Nap egy számunkra megdöbbentő égitest, a földi léptékhez képest elképzelhetetlen tulajdonságokkal.

Napunk a Földhöz legközelebbi csillag, egy magas hőmérsékletű, izzó gázgömb. Földünk átmérőjének több, mint százszorosa az átmérője. A Földön is megtalálható elemekből épül fel. 73% hidrogén, 25% hélium és 2% nehéz elem alakotja. A Napsugárzás elektromágneses és részecskesugárzásból tevődik össze. A fényt adó égitest a saját tengelye körül forog, miközben ellipszis alakú pályán a Tejútrendszer tömegközéppontja körül kering. A napenergia a Föld természeti jelenségeinek mozgató ereje, nélküle nem lenne élet. Ám nem csak jótékony hatása van, de káros sugárzást is kibocsát magából.

Nap

Nap

A Föld mágneses tere a napszéllel szemben védőpajzsként működik, ennek eredménye a sarki fény. Ahol a Napból származó elemi részecskék belépnek a légkörbe, ott jön létre a bámulatos látványosság. A napszél és a napkitörések a Nap felszíni képződményei, melyek hatása messze elér és mágneses zavarokat okoz. A Napfolt is egy jellemző jelenség, ez sötétebb foltot jelent az izóó égitesten. Azért sötétebb, mert hőmérséklete alacsonyabb a környezeténél, de még így is körülbelül 5000 Celsius fok.

A Nap centrumában a hőmérséklet egyes számítások szerint 15 millió Celsius-fok körül lehet, bár ennek kiszámítása igen nehéz feladat, pontossága megkérdőjelezhető. James Jeans angol tudós kiszámította, hogy gombostűnyi izzó Napdarabot a Földre hoznánk, mekkora távolságba érne el a melege. A számításai alapján, ha ezt a darabot Budapesten helyeznénk el, még Miskolcon vagy Szegeden is érezhető lenne a melege.