A fosszilis pollen átfogó felmérése felfedezte, hogy a bolygó növényzete ma legalább olyan gyorsan változik, mint akkor, amikor az utolsó jégtakarók mintegy 10.000 évvel ezelőtt visszahúzódtak. Körülbelül 3000-4000 évvel ezelőtt a Föld növénytársulásai gyors ütemben kezdtek változni.

[wp_ad_camp_1]

Ma ez a tempó vetekszik vagy meghaladja azt a gyors forgalmat, amely akkor következett be, amikor a növények a korábban befagyott tájak gyarmatosítására és a körülbelül 10 Fahrenheit-fokos melegedéssel járó globális éghajlatra való alkalmazkodás érdekében versenyeztek. A Science-ben május 20-án megjelent kutatás szerint az emberiség manapság annyira látható ökoszisztémákra gyakorolt ​​domináns hatása a legkorábbi civilizációkból ered, a mezőgazdaság térnyerése, az erdőirtás miatt és más módon, ahogy fajaink befolyásolták a tájat. Ez a munka azt is sugallja, hogy az ökoszisztéma változásának üteme az elkövetkező évtizedekben tovább fog gyorsulni, mivel a modern éghajlatváltozás tovább növeli a fluxus hosszú történetét. Megmutatva, hogy a legújabb biodiverzitási tendenciák az ökoszisztéma-átalakulások hosszabb távú gyorsulásának kezdetét jelentik, az új tanulmány összefüggést nyújt más friss jelentésekkel, amelyek szerint a globális biodiverzitás-változások az elmúlt évszázadban felgyorsultak.

A tudósok nemzetközi együttműködése vezette az új elemzést, amelyet a paleoökológiai adatok innovatív adatbázisa hajtott végre. A Neotoma paleoökológiai adatbázis egy nyílt hozzáférésű eszköz, amely tudósok százaiból gyűjti és kurálja a korábbi ökoszisztémák adatait. A tanulmány szerzői több mint 1100 Neotoma fosszilis pollenrekordot elemeztek, amelyek az Antarktisz kivételével minden földrészre kiterjedtek, hogy megértsék, hogyan változtak a növények ökoszisztémái a legutóbbi jégkorszak körülbelül 18 ezer évvel ezelőtti vége óta, és milyen gyorsan történt ez a változás.