Az emberek eleinte úgy képzelték, hogy a Föld a világ középpontja, Körülötte keringenek a Nap, a bolygók és a csillagok. Valójában a Nap egy hatalmas tűzgomb, amely sokkal nagyobb a Földünknél. Körülötte keringenek a bolygók, és némelyik bolygó körül kisebb égitestek, a holdak.
[wp_ad_camp_1]
A Naphoz közeli bolygóknak (ezek a Merkúr, Vénusz, Föld és a Mars) szilárd felszíne van, mint a Földünknek is.
A távolabbi bolygók nagy gázórisáok (Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és a Neptunusz), amelyeken állandóan hideg van. Ezekről a bolygókról csak egy fényes csillagnak látszik a Napunk, olyan messzire vannak tőle.
A Naprendszer mintegy 4,5 milliárd évvel ezelőtt alakult ki egy gáz és porködből. Valőszinűleg egy szupernóva robbanás indíthatta el ennek a ködnek a sűrűsödését, csomósodását, amely folyamat utána már öngerjesztővé vált. A csomók közepéből lettek a csillagok.
A galaxisunkban jelenleg is van ilyen csillagbölcső, ez a Plejádok, vagy magyarul Fiastyúk. A bajai Varga Zoltán amatőrcsillagász fotója:

Plejádok
A Naprendszerben a bolygók nem véletlenül alakultak ki így. Amikor a Nap annyira összesűrűsödött, hogy a belsejében elérte a hőmérséklet a több mint tíz millió fokot, akkor berobbant a magfúzió, vagyis a hidrogén elkezdett héliummá alaklulni, ami rengeteg energia felszabadulással járt és jár a mai napig. Ez a sugárzás erőteljes napszél formájában jelentkeztt, ami kifújta a Naprendszer belsejéből a könnyű gázokat. Az addigra összeálló kőzet darabok egymással ütközve és összetapadva pedig kialakították a belső kőzetbolygókat.
A Naprendszerben kifelé haladva a bolygókon túl is vannak égitestek, az üstökösök. Sok milliárd üstökös kering a Naptól távoli pályán, amik szintén még a Naprendszer keletkezésekor alakultak ki. Néha-néha megzavarja valami a pályájukat, és ilyenkor a Föld közelébe tévednek, vagy akár össze is ütközhetnek vele, óriási katasztrófát okozva.