A személyi jövedelemadó célja, hogy biztosítva legyenek az adóbevételek az állami és az önkormányzati költségvetés számára, valamint, hogy a magánszemélyek hozzájáruljanak a közterhekhez. Az adókötelezettség a bevételt eredményező jogviszony keletkezésének napján vagy a bevételszerző tevékenység megkezdésének napján kezdődik.
[wp_ad_camp_1]
Jellemzői:
A személyi jövedelemadót naptári évenként szükséges fizetni, de adóelőleg fizetési kötelezettséggel együtt, mivel biztosítani kell az államháztartásba a folyamatos bevételt. Annak kell fizetni, aki jövedelemre tesz szert. Éppen ezért a külföldről származó jövedelem is adóköteles. Lehet önálló tevékenységből származó jövedelem is, vagy vagyoni értékből származó jövedelem. Természetesen a törvény elismer adókedvezményeket, adómentes jövedelmet is.
Bevétel minden olyan tevékenység, mely az adóévben elvégzett tevékenység ellenértéke. Melyek lehetnek készpénz, számlapénz, átvállalt vagy elengedett tartozás, természetben kapott vagyoni érték, valamint magánszemélyek helyett fizetett kiadás.
Adómentes bevételek lehetnek például a szociális ellátás, a lakással kapcsolatos támogatások, az adományok, a károk megtérítése, egyes költségtérítés jellegű bevételek, az egyes természetbeni juttatások, a kiemelt állami díjak, a hajléktalan szállás, valamint az örökség vagy ajándék. Nem számít bevételnek a visszatérített adó, a vállalkozásból kivont adó, és a kifizető által adott költségtérítés.
Egyéni vállalkozók esetén minden év február 15-e a határidő, a magánszemélyeknél pedig május 20-ig szükséges bevallani az adóbevallást. A munkáltató közreműködésével is tehető adóbevallás.
Nem kell adót fizetni
Nem kell bevallani a 200 ezer forintnál kisebb értékű ingó vagyontárgy értékesítéséből származó bevételt, vagy a 0 százalékos adókulcsú jövedelmet. De abból a jövedelemből sem kell adót fizetni, melyből a kifizető végleges adót vont le. Valamint az 50 ezer forintot el nem érő osztalék jövedelemből, árfolyam nyereségből, illetve a vállalkozásból kivont jövedelemből együttesen, ha az adót a kifizető már levonta. Végül nem kell adót fizetni a kamatból származó jövedelemből sem.
Adóköteles jövedelem megállapításának módszerei
– Az összes bevétel adóköteles. Ez csak a fő munkaviszonyból származó bruttó bér esetén alkalmazandó módszer.
– Az adóköteles jövedelmet a bevételből a törvény által megadott diktált kulcs alapján állapítják meg, például a szerződéses-jogviszonyból származó bevétel esetén.
– Tételes költségelszámolás, mégpedig költségszámlák alapján a bevétellel kapcsolatos összes költség elszámolása. Bevételből kivonandó az adóévi költség, és ez egyenlő az adóköteles jövedelemmel. Ezt a módszert a cégek és az egyéni vállalkozók alkalmazzák.
Az önadózásról
Az önadózás a személyi jövedelemadózás fő szabálya. Mely azt jelenti, hogy a magánszemély az egyes jövedelmeit, az adó alapját és az adóját megállapítja, bevallja, az adót befizeti.
- a) Egyszerűsített bevallás adóhatósági közreműködéssel
Annak a magánszemélynek az adóhatóság, aki az adózás rendjéről szóló törvényben előírt határidőben nyilatkozik, hogy az egyszerűsített bevallást igényli, majd összeállítja a nála rendelkezésre álló adatok alapján az adóbevallását és megállapítja az adót. Az összeállított adóbevallást a magánszemély elfogadja vagy javítja, esetleg adatokat szolgáltat a kedvezmények megállapításához. Amennyiben elfogadja a magánszemély az adóbevallást, akkor az adott évre vonatkozó nyilatkozatával teljesíti adóbevallási kötelezettségét.
- b) Bevallás adóhatósági közreműködés nélkül
A magánszemély saját maga által összeállított bevallás benyújtására kötelezett, ha az adóévben
– egyéni vállalkozó volt,
– mezőgazdasági őstermelő volt, és e tevékenységéből adóköteles bevétele származott, kivéve, ha jövedelméről egyszerűsített bevallásban, munkáltatói elszámolásban nemleges nyilatkozatot tett, vagy egyébként a bevételéből nem kell jövedelmet megállapítani,
– fizető-vendéglátó tevékenységére tételes átalányadózást választott,
– a megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításakor a kifizetőnek, munkáltatónak tett nyilatkozatában költség levonását kérte (ide nem értve az igazolás nélkül elszámolható költségek levonására tett nyilatkozatot).
Munkáltatói adómegállapítás
Az adótörvény lehetővé teszi, hogy a munkáltatói adómegállapítást a magánszemély nyilatkozatában kérje, a munkáltató pedig köteles eldönteni, hogy az adó elszámolást vállalja-e.
A munkáltató, aki elvállalja az adó elszámolását a magánszemély jövedelméről, és az azt terhelő adót megállapítja és bevallja, tehát akkor az adót megfizeti. Amennyiben túlfizetés történik, akkor a munkáltató visszatéríti az adókülönbözetet, valamint bizonylatot állít ki az elszámolásról a magánszemély részére.
Munkáltatói megállapítást akkor kérhet a magánszemély, ha az adóévben kizárólag az adó elszámolását vállaló munkáltatótól szerzett olyan bevételt, amelyet nyilatkozat hiányában önadózóként köteles lenne bevallani.
Kifizetői adómegállapítás
Bizonyos külön adózó jövedelmek, például a forrásadós jövedelmek után az adót a kifizetőnek kell megállapítania, levonnia és az adóhatóságnak befizetnie. Ehhez tartozik például az árfolyamnyereségből, az osztalékból származó jövedelem, vagy a kis összegű kifizetésből származó jövedelem.
Összevont adóalap
Nem önálló tevékenységből származó bevétele:
– Munkaviszonyból származó bevételek, vagy országgyűlési- és helyi önkormányzati képviselők tiszteletdíjából származó bevételei lehetnek.
– Társas vállalkozás választott tisztségviselőinek a bevételei,
– A segítő családtag bevétele,
– Társas vállalkozás magánszemély tagja személyes közreműködésért kifizetett juttatás.
Az önálló tevékenységből származó bevételek
– Szellemi tevékenységből, szerzői jogdíjas, jogvédett találmányi díjak.
– Vállalkozói kivét személyes vagy családi szükségletre
– A mezőgazdasági őstermelő bevétele 600000 Ft/adóév összeghatárig adómentes, de ez felett már adóköteles.
– Választott könyvvizsgáló bevétele
– Bármilyen szerződéses jogviszonyból származó bevétel, például mellékfoglalkozásból
– Bérbeadásból származó bevétel
Egyéb bevételek
– Önkéntes, kölcsönös kiegészítő pénztáraknak fizetett díjakból visszakapott összeg
– Munkáltató átvállalt kötelezettség, vagy tartozás
– Hálapénz, borravaló
Járandóságok, melyek nem járnak adókötelezettséggel:
– GYES, GYET
– Szociális gondozási díjak
– Hallgatói munkadíj, ösztöndíj
– Lelki segélyszolgáltatásért díjak
Külföldról származó bevételek is az összevont adóalap részét képezik, amennyiben munkaviszonyból származnak, vagy szerződéses jogviszonyból, esetleg vagyoni értékű jogból származó jövedelem.
Adókedvezmények
A különböző adókedvezmények csökkenthetik az összevont adóalap adóját. Persze ezek a kedvezmények csak az összevont adóalap adójáig érvényesíthetőek. Ennek az első feltétele, hogy a magánszemély rendelkezzen összevonandó jövedelemmel és annak adójával. Jellemzője még az adókedvezményeknek, hogy azok csak általában meghatározott feltételek megléte esetén vehetők igénybe, éppen ezért automatikusan sem számolhatóak el.
Az adókedvezmények elszámolására nettó módon kerül sor, azaz az összevont adóalap adóját kedvezményekkel csökkentve kell a fizetendő adót meghatározni.
A hatályos törvény értelmében az összevont adóalap adójából a magánszemély ezeket a kedvezményeket vonhatja le:
– Őstermelői kedvezmény
– Személyi kedvezmény
– Családi kedvezmény
– Egyéb kedvezmény
Amennyiben több adókedvezményre is jogosult a magánszemély, azokat az adóhatósági közreműködés nélkül benyújtott bevallásában, vagyis önadózás során, valamint a munkáltatói adómegállapításban érvényesítheti az általa meghatározott sorrendben. Viszont ha a magánszemély nem határoz meg sorrendet, és adóhatósági közreműködéssel egyszerűsített adóbevallást nyújt be, akkor a törvényi sorrendben érvényesíthetők az adókedvezmények a korlátozó szabályok figyelembevételével.
Szabályok, melyek az adóelőleg kiszámítására vonatkoznak
Adóelőlegként kell megfizetni az összevont adóalap adóját, valamint a vállalkozói személyi jövedelemadót a hatályos törvény szerint. Viszont a törvény nevesíti azokat a munkáltatói, kifizetői eseteket, melyeket nem terhel adóelőleg.
A kifizetéskor kell levonni adóelőleget a kifizetőnek, a munkáltatónak az általa kifizetett összegből. Azonban vannak olyan esetek, amikor a jövedelemszerző magánszemélynek kell megállapítania az adóelőleg összegét és azt az adóhatóságnak kell befizetnie.
A kifizető, mely az adóelőleg-megállapításra kötelezett, a megfizetett adóelőlegről igazolást ad a magánszemély részére, mely feltünteti az adóelőleg alapján és az abban figyelembe vett adóalap-kiegészítést. A törvény részletesen tartalmazza az adóelőleg megállapításának szabályait.
A külön adózó jövedelmek
Jellemzői, hogy az összevont adóalap részét nem képezik és lineáris adó alapján kell az ilyen jövedelmek után megállapítani az adófizetési kötelezettséget. Az összevont jövedelmektől eltérően, úgy is lehet mondani, hogy sajátosan történik az adóalap meghatározása. Fontos kiemelni ezen jövedelmek közül a legfontosabb jövedelemtípusok adózási szabályait.
Fontos időpontok:
Február 2.
A munkáltatói igazolást eddig az időpontig lehetett kiadni. De szintén eddig az időpontig lehet nyilatkozni, ha munkáltató adómegállapítást kér az adózó.
Február 16.
Eddig az időpontig lehetett kiadni azokat a dokumentumokat, melyek különböző adókedvezményekre jogosítják az adózókat.
Február 25.
Azoknak kell az adóhatósághoz beküldeni a 1453 adóbevallás nyomtatványt, akik áfa-alany őstermelőként vagy EVA-s adózóként dolgoznak.
Március 20.
Eddig az időpontig minden olyan dokumentumot és igazolást át kell adni a munkaadónak, mely az általa való adóbevallás készítéséhez szükséges. Feltéve, ha az adózó korábban munkáltatói adómegállapítást kért egy nyilatkozattal.
Április 30.
Amennyiben az adózó korábban egyszerűsített szja-bevallást választott, eddig az időpontig küldi vissza a 1453E egyszerűsített adóbevallás ajánlatát a NAV.
Május 20.
Ez a legfontosabb időpont. A 1453 adóbevallási nyomtatványt május 20. éjfélig kell eljuttatni postai vagy elektronikus úton az adóhivatalhoz. A korábban visszakapott 1453E egyszerűsített bevallás dokumentumot vissza kell küldeni az adóhivatalnak.
2015-ben az adó 1+1 százalékának felajánlásáról is eddig a napig lehet rendelkezni.
Június 10.
Eddig az időpontig kell elküldenie a munkáltatónak a munkáltatói adóbevallás dokumentumokat az adóhivatal részére.
Június 20.
Eddig a határidőig minden adózó vissza kapja az egyszerűsített adóbevallási nyomtatványokat, melyek alapján be kell fizetni a megállapított adó mértékét.