Bevehetetlen várak a történelemben

A történelem során mindig voltak olyan törekvései az embereknek, hogy bevehetetlen várak építésébe kezdjen, amelyek megállíthatják az ellenséget. Ez azonban fölöttébb nehéznek bizonyuló feladat, hisz az a vár, amely egy adott korszak technikai, hadászati feltételei mellett bevehetetlennek tűnik, lehet, hogy pár év múlva már nem az, hisz az ostromlók haditechnikája is fejlődik.

Mintha egy állandó versenyfutás lenne támadók és védekezők között, amely arról szól, hogy ki milyen ütemben tudja fejleszteni harci eszközeit, ki jár egy lépéssel előbb. A bevehetetlen várak fogalma tehát erősen relatív és korfüggő. Tévedünk, ha azt hisszük, hogy a várépítések kora a középkorral lezárult. A huszadik században is építettek olyan várszerű létesítményeket, amelyek bevehetetlennek bizonyultak. Ilyen építmények a hírhedt náci erődök, amelyeket német nagyvárosokban hoztak létre azért, hogy lőszerraktárként, óvóhelyként, vagy értékes műkincsek rejtekhelyeként szolgáljanak. Erős betonlétesítmények voltak ezek, amelyeket nem ritkán hadifoglyokkal építtettek fel. Ezek a híres erődtornyok az angol bombázásoknak is ellenálltak, légvédelmi célokat is szolgáltak.

Bevehetetlen vár

Bevehetetlen vár

Mindezek után tehát óhatatlanul is felmerül a kérdés az emberben: vajon milyenek lesznek a jövő bevehetetlen várai? Van-e egyáltalán szükség a jövőben ilyenekre? Képes lesz az emberiség olyan modern várakat építeni, amelyek a közvetlen támadásoknak ellenállnak, akár egy atomháborús helyzetben is, képes lesz-e olyan építményeket létrehozni, amelyek nagyon sok ideig tartó ostromot is kibírnak, menedékül szolgálva a megtámadottaknak? Ezek a kérdések egyelőre nyitott kérdések maradnak, amelyekre csak a jövő adhat választ. Vagy az is lehet, hogy ilyen létesítmények építése az emberiség elérhetetlen vágyálma marad.