A keresztény szerzetesség olyan gyakorlat, amely a keresztény egyház történetének elején kezdett kialakulni, a szentírási példák és eszmék mintájára, ideértve az Ószövetséget is. Eredetileg minden keresztény szerzetes remete ritkán találkozott más emberekkel. De a magányos élet rendkívüli nehézsége miatt sok szerzetes kudarcot vallott. Most a kolostorjaikról tudhat meg többet.

[wp_ad_camp_1]

Az Athos-hegy és annak félszigete Görögország északi részén található. A félszigeten, a nagyobb Halkidiki-félsziget legkeletibb „lábán” található 20 keleti ortodox kolostorban 1400 szerzetes él. A görög szuverenitás alatt álló autonóm állam része, a területre való belépés szigorúan ellenőrzött és csak hajóval érhető el. Az Athos-hegyre csak férfiakat engednek be, és csak férfi szerzetesek élhetnek ott. A húsz kolostor közül egy orosz, egy bolgár, egy szerb, a többi görög. Román és bolgár keresztény remeték is élnek itt. A külföldi kolostorokat és skétákat az adott ország támogatja. A rilai Szent Iván kolostor, ismertebb nevén Rila kolostor Bulgária legnagyobb és leghíresebb keleti ortodox kolostora. A Rila-hegység északnyugati részén, a Rilska folyó mély völgyében található. Hagyományosan úgy gondolják, hogy a kolostort I. Rila (927–968) uralma alatt a rilai Szent Iván remete alapította, akinek a nevét viseli.

A remete valójában egy barlangban élt anyagi javak nélkül, nem messze a kolostor helyétől, míg a komplexumot tanítványai építették, akik a hegyekbe érkeztek, hogy megszerezzék és átvegyék a tudását. A Szent Katalin kolostor az egyiptomi Sínai-félszigeten fekszik, egy szurdok torkolatánál, a Sínai-hegy lábánál. Az ortodox kolostort a világ legrégebbi működő keresztény kolostorának nevezték, bár a Kairótól délre fekvő sivatagban, a Vörös-tengeren túl található Szent Antal-kolostor szintén erre a címre hivatkozik. A kolostort I. Justinianus (uralkodott 527-565) keleti római császár parancsára építették azon a helyen, ahol állítólag Mózes látta az égő bokrot.