Már csak néhány hét, és haza érkezik hosszú vándorútjáról az egyik legkedveltebb költözőmadarunk, a gólya. Sőt, már úton is vannak, mivel az útjuk 7 hetet vesz igénybe, így már körülbelül fél úron járnak Afrika és Magyarország között.

[wp_ad_camp_1]

Mit is kell tudnunk erről a kedves madárról? A fehér gólya zömmel a nyílt füves területeket, mezőket, sekély vizeket kedveli, a magas füvet és az erdőt nem szereti. Leginkább az erdőszéleken szeret tanyázni, főleg ott, ahol az év legalább egy részében el vannak árasztva az erdők.

A gólya leginkább emberi környezetben rak fészket. Régebben magas fákra, kéményekre, templomtoronyra, ma zömmel oszlopokra építi fészkét, ami szinte  mindig vizes élőhelyek közelében található. Nedves réteken, tarlókon keresgél nagyobb rovarokat, ebihalakat, békákat, de megeszi az apró rágcsálókat, halakat, kígyókat, is. Míg keresi az élelmet lassan, méltóságteljesen lépked, repülés közben  előrenyújtja a  nyakát.

Gólya

A gólyák augusztus végén már csapatokba gyűlnek, de csak szeptemberben indulnak útnak délre, az odavezető útjuk átlagosan 26 napot vesz igénybe. A Földközi – tengert Gibraltárnál vagy Boszporusznál szelik át. Először a fiatal állatok kelnek útra, majd az idősebbek, a földről felszálló meleg levegőn siklanak kiterített szárnnyal, hogy energiát spóroljanak meg.

A gólyák itthon raknak fészket, itthon költenek. Általában 3-5 éves korukra válnak ivaréretté. Egy költésre áll össze a hím és a nőstény, a hím választ párt magának. Többnyire 4-6 tojást rak a tojó, melyek a 33-34 napon kelnek ki. A szülők felváltva etetik a fiókákat, egyik élelemért megy, másik őrzi a fészket. Kilenc hét után repülnek ki először a kisgólyák, de utána 2-3 hétig még etetik őket a szülők.

Már csak néhány hét és ismét itthon lesznek hazánk közkedvelt madarai.