Egy repülőgép lezuhanásának esélye elhanyagolhatóan kicsi – és mégis sok ember kényelmetlenül érzi magát repülés közben. Sok gyakori gyermekkori betegség elleni oltás szinte semmilyen kockázatot nem jelent – de a szülők továbbra is aggódnak ezek miatt.
[wp_ad_camp_1]
A valószínűségek – különösen a nagyon kicsi és a nagyon nagy valószínűségek – emberi észlelése jelentősen torzulhat, és ezek a torzulások potenciálisan katasztrofális döntéseket hozhatnak. De az, hogy miért torzítjuk a valószínűséget, nem világos. Miközben a kérdést már korábban megvizsgálták, nincs egyetértés annak okairól. „A valószínűségi torzulás sok feladatban korlátozza az emberi teljesítményt, és feltételeztük, hogy a valószínűség-torzulás megfigyelt változásai a feladattal egyfajta részleges kompenzációt jelentenek az emberi korlátok számára” – magyarázzák a kutatók. „A kibicsaklott bokájú maratoni futó nem fog olyan jól futni, mint amennyire futott sértetlen a boka, de a sántítás valójában a sérülés optimális kompenzációja lehet.”
A modell kulcsfontosságú lépése a valószínűségek dekódolása, amely a feladat valószínűségi tartományától függ. „Ugyanúgy, mint egy változó nagyítású mikroszkóp, az agy a valószínűségek széles skáláját képviseli, de nem túl pontosan” – mondják a kutatók. „Ha például egy feladat magában foglalja például a különféle halálokok valószínűségének indokolását, akkor a valószínűségek mind nagyon kicsik (szerencsére) és a kis különbségek fontosak. Beállíthatjuk a mikroszkópot úgy, mint egy nagyon kicsi valószínűségek korlátozott ablaka. Egy másik feladatban kevesebb pontosságot fogadunk el, cserébe a valószínűségek sokkal szélesebb körének ábrázolására való képességért.” A két kísérlet együttesen megvizsgálta a valószínűség és a gyakoriság alapvető módszereit a mindennapi életben.