Ha Egyiptom és a piramisok világa jut eszünkbe, akkor legtöbben azonnal a Nílusra is asszociálunk. A képeslapokról, háttérképekről és turisztikai magazinokból gyakran jönnek szembe velünk olyan képek, ahol a Níluson megjelenő vitorlák hátterében az ókori Egyiptom műemlékei láthatóak.

[wp_ad_camp_1]

A Dél-Szudánban eredő, és Egyiptom területén a Földközi-tengerbe torkolló Nílus nem csak Afrika, de a bolygó leghosszabb folyója is. Összesen 6685 kilométer hosszan tekereg Egyiptom földjén. Az ókorban az egyiptomi népek a Hápi nevet adták neki, vizét pedig két mellékfolyó, a Kék-Nílus és a Fehér-Nílus táplálják. A folyó változatossága abban is megmutatkozik, hogy forrásától a torkolatáig 6 vízesés is találkozik. Mivel a Földközi-tenger torkolatánál hatalmas deltatorkolat keletkezett, így ez a terület kiválóan alkalmas mezőgazdasági tevékenységre. Ezt már az ókorban is felismerték, és virágzott a mezőgazdaság a Nílus partján.

Nílus

Nem véletlen, hogy itt alakult ki a világ egyik legnagyobb népességgel rendelkező városa, Kairó. Maga Egyiptom is a „Nílus ajándéka” nevet kapta, hiszen minden nagyobb városa a folyó mellé települt annak gazdag természeti adottságai miatt. Az Asszuáni-gát megépítése után a folyó kevesebb vizet és hordalékot szállít, így a deltatorkolat nem növekszik tovább.

Érdekesség, hogy korábban minden évben körülbelül négy négyzetkilométerrel nőtt annak területe. A folyó szerepe egyébként nem csak a szállítás és a mezőgazdaság terén kiemelkedő, de annak állatvilága kapcsán is. Több mint százféle halfajjal találkozni vizeiben, de itt lelt otthonra a híres nílusi víziló, valamint a sokkal veszélyesebb nílusi krokodil is. Egyiptom az ókortól kezdve a Nílusnak köszönhette virágzó kultúráját, és alapvetően azt, hogy egyáltalán életre alkalmas körülmények alakulhattak ki az egyébként sivatagos vidéken.