Vannak, akik a rajongóik, mások szúrós tüskéik miatt inkább kerülik a kaktuszokat. Egy dologban azonban mindenki egyetért, ez pedig nem más, mint az, hogy ezek a növények valóban különlegesek, s elég csak néhány cseréppel, és máris egzotikus hangulat fogad bennünket otthonunkban.
[wp_ad_camp_1]
A kaktusz remek szárazságtűrő, ám az korántsem igaz rá, hogy igénytelen is. Locsolására, gondozására éppen úgy oda kell figyelni, mint bármilyen más szobanövény esetében. A tavasztól őszig terjedő időszakban érdemes kaktuszainkat a kertben, vagy az erkélyen tartani, ám a túl erős napsugárzás nem biztos, hogy jót tesz nekik. Ha elszíneződések jelennek meg a növényen, akkor érdemes napos, ám mégis kevésbé forró helyre tennünk azokat. Öntözésére célszerű fokozott figyelmet fordítani, így ha kint kapnak helyet, akkor ne hagyjuk állni rajtuk az esővizet, ezzel ugyanis a rothadást kockáztatjuk. A növekedési szakasznak számító áprilistól szeptemberig tartó időszakban akár két-háromnaponta is öntözzük, és naponta kényeztessük kedvenceinket vízpermettel is. Az év egyéb hónapjaiban vegetálnak a növények, így elegendő akár másfél hetente megöntözni azokat.
E szúrós növények a tápanyagban gazdag, mégis laza talajt kedvelik. Beszerezhetünk kifejezetten kaktuszok számára kialakított virágföldet, de akár magunk is készíthetünk ilyet. Ha a hagyományos változatot apró kavicsokkal keverjük, máris szellősebb közeget teremthetünk kedvencünknek, mely lehetővé teszi a gyökérzet számára a könnyebb fejlődést és tápanyagfelvételt. Rostált sódert is választhatunk a cserépbe, de arra ügyeljünk, hogy az a kaktusz méretének legalább kétszerese legyen. A növények nem szeretik a helyváltoztatást, tehát ha úgy látjuk, valahol jól érzik magukat, akkor tartsuk ott a cserepet.