Életünk során számtalan ételt kóstolunk meg és ezek alapján kialakul egyfajta saját ízlés, ami szerint van olyan étel, íz amit szeretünk és van olyan, amit nem. Minden országnak, nemzetnek megvannak a saját jellegzetes ételei, amik között vannak olyanok is, melyek elterjedtek a világ minden táján és szinte nem létezik olyan ember, aki ne ismerné vagy ne kóstolta volna azt a bizonyos ételt (mint például a pizza). Az alábbiakban azonban egy olyan ételről lesz szó, amely hazánkban ismert és közkedvelt.

[wp_ad_camp_1]

A lecsó ugyanis a hagyományos és egyik leghíresebb magyar ételklasszikusok közé tartozik. A lecsó annak ellenére, hogy balkáni eredetű étel, napjainkban már a magyar gasztronómia egyik legjelentősebb alappilléreként tartják számon. A lecsó nem mást, mint egy zöldség ragu, tulajdonképpen egyfajta paradicsom-paprika „pörkölt”. Nagyon sok különféle recept készült az elmúlt évek során, azonban hazánkban a legtöbb kiadott recept szerint a legáltalánosabb módon elkészített lecsó az egy rész makói vöröshagymát, két rész érett paradicsomot és négy rész fehér húsú cecei zöldpaprikát tartalmaz. Ahogy azt már említettem a lecsót számos módon el lehet készíteni, a tojásos lecsótól, a rizses kolbászos lecsón át, nagyon sok változata ismert.

Lecsó

A hagyományos lecsó elkészítési módja szerint a paradicsomot cikkekre, a paprikát csíkokra vagy karikákra kell vágni. A paradicsomokat meg is lehet hámozni, azonban ez nem feltétlenül szükséges. A paprika szárát el kell távolítani, a maglécet pedig ízlés szerint ki lehet vágni, vagy benne hagyni. Miután a hagymát apróra vágtuk, kevergetve meg kell pirítani (disznózsíron vagy napraforgó étolajon). Ezután hozzá kell adni a zöldpaprikát és tovább pirítani. Ezután kell hozzáadni a paradicsomot, majd enyhe lángon félig lefödött edényben 20-30 percig főzni.