A méhrák egyre gyakoribb, valószínűleg közvetlenül összefügg az elhízás egyre gyakoribb előfordulásával a női lakosság körében. A méh a reproduktív rendszer azon része, ahol a magzat nő és fejlődik.
A méh felső részét a méh testének nevezik, a másik végén pedig a méhnyak található, amely összeköti a méhet a hüvellyel. A méhrák a méh testére utal, a méhnyakrák pedig egy másik típusú betegség. A méhrák olyan rák, amely a méhben alakul ki, a legtöbb esetben a méhet bélelő szövetből indul ki. A méhrák túlnyomó többsége adenokarcinóma (80%), túlsúlyban az endometrioid karcinóma. Ritkábban előforduló formája a savós endometrium karcinóma, amelynek evolúciós mintája és kezelése hasonló a petefészekrákhoz. Ritka formája (2-4%) a méhszarkóma, amely evolúciósan és terápiásan különbözik az adenokarcinómától. A tudósok nem tudják a méhrák pontos okát. Csak annyit tudni, hogy a méh sejtjeiben változások következnek be, és ezek a mutáns sejtek kontrollálatlanul növekednek és szaporodnak, amelyek daganatnak nevezett tömeget alkothatnak.
A méhrákban szenvedő nők életkora általában 50 év felett van, átlagosan 60 év körüli. Az endometriumrákos esetek több mint 40%-a az elhízással függ össze. A magyarázat az ösztrogén túlzott szintézisében rejlik, ami növelné a rák kockázatát. A méhrák gyakoribb az örökletes vastagbélrákos családokban. Ebben az összefüggésben minden 60 év körüli méhrákkal diagnosztizált nőnek ajánlott az esetleges Lynch-szindróma vizsgálata, még akkor is, ha a családban nem szerepel vastagbélrák. Az endometriumrákban szenvedő nők körülbelül 2-5%-a Lynch-szindrómában szenved. Mint mondtuk, ez a betegség gyakran korrelál az elhízással, amely a rák kockázati tényezője, de egyes tanulmányok még közvetlenebb összefüggést sugallnak a cukorbetegség és a méhrák között.