A mikroműanyagok befolyásolják az óceán globális tápanyagciklusát és oxigénszintjét

Az óceánban folyamatosan növekvő mennyiségű műanyag hatása összetett és még nem teljesen ismert. A GEOMAR Helmholtz Kieli Óceánkutató Központ tudósai most először mutatták ki, hogy a mikroplasztok zooplankton általi felvétele még alacsony koncentrációk esetén is jelentős hatással lehet a tengeri ökoszisztémára.

[wp_ad_camp_1]

A Nature Communications nemzetközi folyóiratban megjelent tanulmány tovább jelzi, hogy az ezek következtében bekövetkező változások az óceán oxigénveszteségéért felelősek lehetnek, a globális felmelegedésen túl. Az óceán műanyag törmeléke széles körben ismert probléma a nagy tengeri emlősök, halak és tengeri madarak számára. Ezek az állatok eltévedhetnek a műanyag tárgyak között, például a műanyag zacskók, hasonló megjelenésű élelmiszerek, között. Az apró zooplankton nagyon kicsi műanyag részecskéket is összetévesztheti az étellel, és akár véletlenül, akár nem (amikor a részecskék szerves részecskékkel kombinálódtak) lenyelhetik őket. Az ilyen mikroplasztikus lenyelés közvetlen hatása a zooplanktonra kevéssé ismert, de a zooplankton ökoszisztémákra gyakorolt ​​tágabb hatásai, amelyek bizonyos táplálékukat műanyagra cserélik, sokkal kevésbé érthetőek. Most egy kutatócsoport először alkalmaz egy Föld-rendszer modellt annak szimulálására, hogy a mikroműanyagot bevivő zooplankton miként befolyásolhatja az óceán táplálékhálózatának alapját és a tápanyag-ciklust.

Az eredmények, amelyeket most a Nature Communications nemzetközi folyóiratban publikáltak, azt sugallják, hogy még a mikroplasztok alacsony koncentrációja is erősen befolyásolhatja az ökoszisztémákat. “Ez a hatás már elegendő ahhoz, hogy befolyásolja a globális tápanyagforgalmat” – mondja Dr. Karin Kvale, a tanulmány vezető szerzője. “Ezek a megállapítások azért jelentősek, mert a tudományos közösségben már régóta szkeptikus, hogy az óceán mikroplaszt koncentrációja elég magas ahhoz, hogy bármilyen hatással legyen a tápanyagok körforgására”.