Nagyon sok ember küzd alvászavarral és bizony ez egy olyan probléma, amely jelentősen meghatározza nemcsak a mindennapjainkat, hanem az egész hangulatunkra, életünkre kihatással lehet.  Sokan azt gondolják, hogy ennek a problémának az oka a stressz, azonban ez a legtöbb esetben nem így van. Nagyon gyakori, hogy valamilyen fizikai betegség áll a háttérben.

[wp_ad_camp_1]

Az alvászavarok négy csoportba sorolhatók, melyek a következők: insomnia (alváselégedetlenség, álmatlanság), hiperinszomnia (nappali aluszékonyság), paraszomnia (alvás alatti rendellenes mozgásjelenségek), illetve az alvás-ébrenlét ciklus zavarai. Az alvászavarok inkább idős korban gyakoriak. Az insomnia egy olyan állapot, amikor a beteg nagyon fáradt és folyamatosan aludni kíván, azonban a legrosszabb, hogy mindezek ellenére sajnos nem tud elaludni és felületesen alszik, vagy nagyon korán felébred. A hosszan tartó insomnia felének hátterében valamilyen mentális betegség áll, huszonöt százalékában neurológiai vagy belgyógyászati betegség az ok, a maradék huszonöt százalékban meg életmódbeli tényezők állnak.

Alvászavar

A hiperinszomnia pácienseknél a leggyakoribb tünet, hogy bár elegendő órát aludt éjszaka, napközben mégis fáradt. Az ilyen panaszokat akár depresszió is okozhat. A paraszomnia olyan panaszokkal jár, amelyek alvás közben lépnek fel, megzavarva az alvás nyugalmi állapotát. Egyik legismertebb formája az alvajárás, amely során a beteg éjszakánként járkál és különféle dolgokat csinál, melyeknek nincs tudatában. A legutolsó csoport, az alvás-ébrenlét ciklus zavarai alatt a naponta ismétlődő ritmusos aktivitást vezénylő agyi központok nem működnek megfelelően, ezért a beteget nappal, különféle időpontokban nyomja el az álom. Alvászavar esetén fontos, hogy orvoshoz forduljunk, hogy pontos diagnózist kapjunk a betegség típusáról.