Az ókori írások megfejtése hatalmas kihívást jelentett a kutatók számára. Még ma is akadnak olyan leletek, melyeket nem sikerült megfejteni, mert egyetlen olyan viszonyítási alap sincs, amihez kötni lehetne a különböző jeleket.

[wp_ad_camp_1]

Az egyiptomi írás, azaz a hieroglifák megfejtése 1822-ben történt, mikor Jean-Francois Champollion egy igen jelentős leletet tanulmányozva értelmet adott a különböző jeleknek. Ez a fontos lelet a mára már közismert rosette-i kő. J. F. Champollion felfedezését mindaddig elutasítóan fogadták a tudóstársai, mígnem sikerült elérnie az áttörést és lefordította a kövön látható egyiptomi írást, ezzel megfejtve az Nílus legnagyobb civilizációjának karakterrendszerét. Felfedezése az egyik legnagyobb felfedezés, melyet ezen a területen elértek, hiszen így a tudomány olyan gazdag írásos bizonyítékhamazhoz jutott hozzá és tudott értelmezni, amely az egyiptológia szempontjából nélkülözhetetlen. A hatalmas eredmény után készített fordítások az ókori Egyiptom pontos történetének alapvető forrásai, enélkül ma felét sem tudnánk annak, amit így végülis sikerült kideríteni Egyiptomról.

Egyiptomi hieroglifák

Egyiptomban háromféle írásmód volt használatos: a hieroglif, a hieratikus és a démotikus. A hieroglif írást i.e. 3000-ben találhatták ki, képekből, piktogramokból áll, főleg a vallásos írásokhoz használták. A hieratikus írásmód ennek egy egyszerűsített változata, jogi vagy üzleti dokumentumok jellemző írása. A démotikus írás i.e. 600 körül alakulhatott ki, kurzív írásmód, mindennapi használatra. 1799-ben Alexandria mellett, Rosette-ben megtalálták a mára már híres követ, melyen hieroglif, démotikus és görög írás látható. Ez adta az alapot az egyiptomiak írásának megfejtéséhez, melyre 25 évet még várni kellett.