Nagyon sok olyan növény van, amely sok iparágban felhasználható, mint például az eukaliptusz. Az eukaliptusz a mitruszfélék családjának legkiterjedtebb nemzetségének számít. Összesen több mint hétszáz faj tartozik a nemzetségbe melyek közül a legtöbbet Ausztráliából és Tasmániából írtak le. Az eukaliptuszok nagytöbbsége örökzöld, azonban vannak lombhullató fajok is.
[wp_ad_camp_1]
Az eukaliptusz megjelenését tekintve egyszerű, örökzöld levelei az új hajtásokon levélnyél nélküliek. A régebbi levelek lándzsások, valamint hosszúak (akár 35-40 cm-t is elérheti) és keskenyek. Az eukaliptusz levelének jellegzetes illata könnyen érezhető, ha megdörzsölünk vagy szétmorzsolunk egy levelet. Bimbóit úgynevezett rügysapka borítja és amikor a virágnyílásra kerül sor, a fedőlap lehullik és dús nyalábban megjelennek a színes porzók. Ez amiatt szükséges, mivel a legtöbb fajt madarak poroznak be. Az egyik legismertebb fajta a golyós eukaliptusz, amely egyéves korára már elérheti a háromméteres magasságot, ötévesen pedig akár a tizenöt métert is.
Az Ausztrália északi részén élő fajok közül néhány a nyári forróságban elhullatja a lombját. A z erős napsütésben az eukaliptusz levelei élükkel a nap felé fordulnak, hogy csökkentsék a besugárzás mértékét. Az eukaliptusz erdők világos színűek és bennük burjánzik az aljnövényzet. A sokak számára már ismerősen csengő ausztrál bozót-és erdőtüzek amiatt terjednek olyan gyorsan, mivel az eukaliptuszolajt tartalmazó levelek, hajtások és a lehulló száraz kéregdarabok is nagyon könnyen lángra lobbannak. Hogyha nagy a szárazság, akkor könnyen meggyúlnak a vattaszerű pihék, amiket a tüzes foszlányokkal együtt a szél könnyen messze fújhat. Az eukaliptuszból készült illóolajnak számos gyógyító hatása is van.