Az uszodaszemölcs jelenség kórokozója a poxvírus. A tünetek mindössze néhány milliméter nagyságú sárgás-fehér, de középen enyhén behúzódott, fénylő, gyöngyszerű papulákból állnak. Ezen szemölcsök környezete általában ép, illetve irritáció esetén a környező bőr kissé vöröses színt kaphat.
[wp_ad_camp_1]
Sajnos az uszodaszemölcs szinte bárhol jelentkezhet a bőrön, de mégis a leggyakoribb előfordulási hely az az arc, a nyak, a hónalj és lágyékhajlat, a nemi szervek és a végbél környéke, továbbá a törzs felszíne. A szemölcsök száma egyidejűleg néhánytól akár néhány százig is terjedhet, ami már erős viszketéssel járhat.
Az uszodaszemölcs hajlamosít a betegségre, ha valakinek száraz a bőre, mivel a vírusok a száraz bőrön könnyebben megtelepszenek és elszaporodnak. Leginkább azok a gyerekek fogékonyak, akik atópiás dermatitisben vagy ekcémában szenvednek, hiszen az Ő bőrük érzékeny és kevésbé ellenálló a kórokozókkal szemben, valamint a kezelésükhöz használatos szteroid kenőcsök visszafogják a bőr természetes védekezőképességét.
Az uszodaszemölcsöt viszont lehet kezelni. Alkalmazhat különféle kémiai szereket vagy előkezelés után kikaparhatja, de otthon található szerekkel nem érdemes próbálkozni. Hatékonya és gyors módszer a fagyasztásos eljárás, amikor másodfokú fagyást igyekeznek előidézni és a keletkezett hólyag rendszerint egyszerűen csak leemelni a szemölcsös hámburjánzást.
Az uszodaszemölcsök esetben általános érvényű szabály, hogy az alkalmazott szerek lehetőleg hegesedést, főleg ha az az arcon vagy a talpon található ne idézzenek elő, mivel ez maradandó károsodást okozhat. A lézeres eltávolítás épp ezen ok miatt nem ajánlatos. Nagyon fontos, hogy bármely módszer kapcsán az uszodaszemölcsök visszaújulhatnak, illetve a legtöbb szemölcs az esetek körülbelül 50 százalékában magától is képes elmúlni.