A régi hagyományok szerint a farsang január 6.-án veszi kezdetét és egészen húshagyókeddig tart. Majd ezt követően kezdetét veszi a 40 napos nagyböjti időszak. Így az igazi party királyok számára ez egy nagyon jó időszaknak ígérkezik.
[wp_ad_camp_1]
Erre az időszakra jellemzőek a jelmezes bálok, a különféle zenés mulatságok és a farsanghoz még nagyon sok régi hagyomány is kötődik. Mi most ezekből mutatunk be párat, azok számára, akik nem ismernék őket, vagy már feledésbe merültek. A farsangi időszak alatt az ország számos terültén a hétvégéket különféle bálok töltik ki. A régi öregek a februárt úgy is emlegették, mint a legendák havát, hiszen annyi minden köthető ehhez a hónaphoz. Többek között meg kell említeni a február 2.-át, amely a gyertyaszentelő ünnepe. Egyházi ünnep, ám a régi öregek időjósló napnak is tartották. Ugyanis ez az a nap, amikor mindenki a medvét lesi. Hiszen, ha a medve ezen a napon kibújik a barlangból és enyhe időt talál, akkor menten vissza megy, ugyanis az hideg időt és hosszú telet jósol. Amennyiben a medve hideg időt talál, akkor kijön, ugyanis azt jelenti, hogy lassan vége a télnek.

Farsang
A gyertyaszentelő ünnepet még ma is ünneplik. Ám régen a szokás úgy tartotta, hogy erre a napra minden lángot kioltottak, majd az új szentelt tűzzel élesztették újra. Hívek a gyertyának azt végét, amely még nem éget el, azt hazavitték a templomból és a szentkép mögé helyezték. Ugyanis úgy tartották, hogy ez megvédi őket a bajoktól és a lidérc veszélytől. Február történt a téltemetés is. Ez az ünnep a virágvasárnaphoz kötődik és a tavaszra utaló mozzanatok is fellelhetőek benne. Régen az emberek úgy tartották, hogy tél utolsó napjaira a Nap legyengül és gonosz szellemek életre kelnek. Ezeket a rossz szellemeket vígadalommal, alakoskodással és boszorkányégetéssel akarták elűzni őket.