A termetéhez képet igen nagy fülekkel és tömzsi orral rendelkezik. Elsőre talán nem is tudjuk eldönteni, hogy szép vagy csúnya, de az biztos, hogy nagyon aranyosnak nevezhető kutyus.
[wp_ad_camp_1]
A Francia bulldogról beszélünk, amely a napjainkban egyre jobban elterjed és egyre közkedveltebb kutyafajtának számít. A megjelenésük egészen a 19. századig vezethető vissza, mikor a csipkeverők települtek át Angliából Normandiába. Ekkor ők magukkal vitték a bulldogjaikat is. A szigeten való tartózkodásuk által a fajta szaporulata hanyatlani kezdet. Ebben az időben a fajta közeli rokona a Párizs környékén egyre közkedveltebb lett. Majd ezt a fajtát terrierekkel és griffonokkal kezdték keresztezni, ebből született meg a mai közkedvelt fajta. Amely temperamentumában és küllemében is nagyon eltér a bulldogoktól. Hivatalosan mindaddig nem ismerték el ezt a fajt, még Edward brit király nem vásárolt magának és lett a kis kedvence. A francia bulldogra főként a kedves, gyengéd, intelligens, hízelkedő viselkedés jellemző.

Francia bulldog
Továbbá elmondható róla, hogy nagyon ragaszkodó, de kizárólag csak kedvtelésből tartják őket, hiszen házőrzésre, vagy jelzőkutyának nem alkalmas. El kell még mondani róla, hogy a környezeti hatásokkal szemben igen érzékeny, de igényesnek cseppet sem nevezhető. Szelíd, barátságos és nagyon szereti a gyerekeket és azt ha foglalkoznak vele. Nagyon szeret sétálni, de nem nevezhető virgonc fajtának. A testarányai miatt elég problémásnak nevezhető ez a fajta. Nagyon érzékeny a melegre, és igen sok példány alvás és légzésproblémákkal szenved. Továbbá jellemző rájuk a horkolás. A keskeny medencéje miatt, ennél a fajnál a természetes szülés igen ritkának nevezhető, mivel a legtöbb esetben sokszor orvosi beavatkozásra van szükség. A szőrét könnyű ápolni, de a szem és az orr redőjét tisztán kell tartani.