Gyakran szembesülünk azzal a kérdéssel, hogy mikor érdemes gyógytea kúrákra hagyatkozni. Természetesen, ha megbetegedünk, orvoshoz kell fordulni. Azonban vannak olyan krónikus betegségek, amelyeknek nem elég egy pár napos gyógyszeres kezelés, hanem hosszú távú természetes kezeléssel kell támogatni szervezetünket.
[wp_ad_camp_1]
Gyakran maga az orvos az, aki javasolja, hogy próbáljuk meg esetleg természetes gyógymódokkal szinten tartani az egészségünket. Laikus szemmel azonban nehéz belefogni egy ilyen kúrába, mivel hosszú távon térül meg a kezelés, gyakran azt sem tudjuk hatásosnak mondható-e, illetve feltevődik a kérdés, hogy jól alkalmazzuk-e a gyógyfüveket. Maga a teakészítés szabályai is változnak, a célzott betegség tekintetében, illetve maga a fű szempontjából. Gyógyteákat készíthetünk virágból, levélből, gyökérből, termésből és kéregből. A virágot, levelet, hajtásvéget forrázni kell. A gyökeret, kérgeket és terméseket többnyire főzni kell. De a magas rosttartalmú növényeket is. Hideg áztatást kell alkalmazni a nyálkatartalmú növények esetében. Ha forrázunk, fontos, hogy a tea csak 15-20 percig ázzon, nem lesz erősebb a hatása, ha tovább marad a vízben, sőt az egy óránál tovább ázó helyett érdemes frisset főzni.
A gyógyteákat nem ajánlott ízesíteni, a legjobban éhgyomorra szívódnak fel. A friss tea az, amelyiknek a hatása biztos és hatékony. Azonos betegségre ható növények összekeverve egyértelműen felerősítik egymás hatását. Különböző betegségekre ható növényeket ne keverjük össze, mert kioltják egymás hatását. Nem javasolt a teakészítéshez fém eszközt használni, mert egyes gyógyhatásokat semlegesítheti a fém. Ha keverék teát fogyasztanánk, a gyökerekből főzéssel teát kell készíteni, majd azzal leforrázni a leveleket.