Kercaszomor: a bátorság faluja

Kercaszomor község Vas megyében található, 1942-ben jött létre Kerca és Szomoróc községek egyesülésével. A 198 fős kis község a magyar-szlovén határon fekszik, az Örségben. 2008 óta viseli a „Communitas Fortissima”, azaz a legbátrabb falu kitüntető címet.

[wp_ad_camp_1]

1919. augusztus 12-én a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság csapatai az antant által meghatározott demarkációs vonalat megsértve megszállták az akkor még Szomoróc néven önálló, magyar református községet. Egy évvel később – alig két hónappal a trianoni békediktátum aláírása után, augusztus 1-én – a helyi lakosság a kercai helyőrségparancsnok Rankay József hadnagy vezetésével, 17 Kercán állomásozó határőr segítségével fegyverrel űzte el a szerb betolakodókat, akik Domonkosfáig futottak. A diadal azonban rövid életűnek bizonyult, a megszállók másnap erősítést kaptak, visszaszorították a kercai határőröket, visszafoglalták a községet, a felkelésben részt vevő szomoróciakat pedig Muraszombatban bebörtönözték, ahol éheztették és megkínozták őket.

A két falu hőstette mégsem volt hiábavaló, ugyanis a győztesek Határmegállapító Bizottsága a helyi lakosság bátor helytállásának hatására döntött úgy Szomoróc sorsáról, hogy az 1922. február 9-én ismét csatlakozhatott Magyarországhoz. A kisanant csapatai által elfoglalt magyar települések közül csak Balassagyarmaton volt a szomorócihoz hasonló felkelés a lakosság részéről. Balassagyarmat ezért megkapta a „Civitas Fortissima”, vagyis a legbátrabb város címet. 2002-ben Kercaszomor képviselőtestület kérvényezte a Communitas Fortissima címet, amit a magyar országgyűlés 2008. október 27-én oda is ítélt a községnek. A faluban a határ áthelyezése óta minden évben megemlékeznek a hős elődökről, akik történelmet írtak egy éjszaka alatt.