Kosztolányi Dezső, az Édes Anna szerzője

A Vajdasági Szabadkán született 1885-ben neves költőnk, műfordítónk Kosztolányi Dezső. Szabadkán és Szegeden végezte általános és középiskolai tanulmányait, majd Budapesten folytatott egyetemi tanulmányokat magyar német szakon, de az egyetemet végül nem fejezte be.

Újságíróként helyezkedett el, először a Budapesti Naplónál dolgozott, majd a korszak legnépszerűbb irodalmi folyóiratának a Nyugatnak lett a munkatársa. Kosztolányi barátságot kötött, Babits Mihállyal és Juhász Gyulával. Adyval ugyanakkor nem voltak jóban, lekicsinylően beszéltek egymás költészetéről.  Első verses kötete 1907-ben jelent, Négy fal között címmel. 1910-ben megismerkedett Harmos Ilona színésznővel, akivel később összeházasodott, 1915-ben született egyetlen gyermekük Kosztolányi Ádám, aki később szintén próbálkozott az írással.

Kosztolányi Dezső

Kosztolányi Dezső

Az évek során folyamatosan jelentkezett verses köteteivel és verseivel, 1910-ben a A szegény gyermek kis panaszai, 1920-ban a Kenyér és a bor, 1924-ben A bús férfi panaszai, 1933-ban a Hajnali részegség jelent meg. Nem csak verseket írt azonban, hanem novellákat is (Tengerszem) és regényeket (Nero, a véres költő, Édes Anna). Az Édes Anna című Kosztolányi regény, a magyar irodalom egyik legnagyobb remekműve, az Édes Anna idézetek rengeteg folyóiratban lettek népszerűek. Fontos megemlíteni műfordító munkásságát is, olyan nagy költők műveit fordította mint Moliére,

Balzac és Goethe. 1933-ban a rák támadta meg a szervezetét, még Stockholmba és elutazott egy operációra, egészségi állapota azonban fokozatosan rosszabbodott, 1936 novemberében tüdőgyulladásban hunyt el.