Haszonélvezet más tulajdonában lévő ingatlanon állhat fenn. „A haszonélvezeti jogánál fogva a haszonélvező jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tartani, használni, hasznosítani és hasznait szedni” – mondja ki a Polgári Törvénykönyv.
A tulajdonjogtól egyetlen dolog különbözteti meg a haszonélvezeti jogot: a haszonélvezőt nem illeti meg a rendelkezés joga, vagyis nem adhatja el vagy terhelheti meg az ingatlant, de például bérbe joga van adni, ha a tulajdonos azonos feltételek mellett a dolog használatára nem tart igényt. Haszonélvezeti jog kétféleképpen jöhet létre: szerződéssel vagy jogszabály alapján (pl. özvegyi jog), és minden esetben be kell jegyeztetni az ingatlan nyilvántartásra. A haszonélvezet a természetes személyt legfeljebb haláláig, jogi személyt legfeljebb ötven évig illetheti meg. A haszonélvezeti jog „erősebb” a tulajdonjognál, mivel a tulajdonos csak akkor gyakorolhatja a dolog birtoklásának, használatának és hasznainak szedésének jogát, ha a haszonélvező nem él ezekkel a jogokkal.
A tulajdonos eladhatja haszonélvezettel terhelt ingatlanát, de a haszonélvezeti jog tulajdonosváltástól függetlenül fennmarad. Az ingatlan költségeit (pl. közüzemi számlák) a rendkívüli javítások kivételével a haszonélvező fizeti, a tulajdonosnak ellenőrzési joga van, vagyis megtekintheti, hogy a haszonélvező rendeltetésszerűen használja-e az ingatlant. A haszonélvezet megszűnik a határozott időtartam lejártával, a jogosult halálával, vagy ha a haszonélvező szerzi meg a dolog tulajdonjogát, vagy ha a haszonélvező egyoldalúan lemond a haszonélvezetről. Ha a haszonélvezet tárgya elpusztul -például gépkocsi totálkáros lesz-, a tulajdonos nem köteles helyreállítani azt, vagyis a haszonélvezeti jog ebben az esetben is megszűnik.