Amikor az ember háziasította az állatokat, befolyásolta azt a természetes folyamatot, amelyben a legtalpraesettebb, legéletrevalóbb egyed tudott vadászni, szaporodni és túlélni. Az összes állatfaj közül a kutyák estek leginkább áldozatul az „átalakításnak”.

A kutyatenyésztők eredetileg olyan fajtákat akartak kitenyészteni, amelyek a betegséggel szemben ellenállóak és a legkiválóbb képességekkel rendelkeznek. A kutyák kinézete is rengeteget változott az évek során. A tenyésztés produktuma a tacskók hosszú teste, a bullterierek fejformája, a basset houndok lerövidült lábai és óriási lelógó fülei, a boxerek nyomott orra. Az eredetileg tömpe orrú kutyákat annyira nyomott orrúvá tenyésztették, hogy nem képesek a normális légzésre. A ráncolt bőr-például a shar pei, vagy mopsz fajtánál – gyakran együtt jár a bőrbetegségekkel. Az angol bulldogot és a francia bulldogot annyira túltenyésztették, hogy nem képesek császármetszés nélkül világra hozni utódaikat. A szaporítók egyre több eladható állatot hoznak létra mindenféle ellenőrzés és szakmai irányelvek nélkül.

A túltenyésztés leginkább a mopsz, a francia bulldog, az angol bulldog, a boxer, a tacskó, a bernáthegyi, a dán dog és a németjuhász fajtákra jellemző. Ezeket a fajtákat légzési nehézségek mellett csigolyaproblémák, csípődiszplázia, porckorong problémák, fogbetegségek, bőrgyulladások és autóimmun betegségek sújthatják. Idegrendszeri elváltozások is előfordulhatnak és a gazdi számára kész rémálom egy félős, harapós, agresszív, ideges kölyök. Az állatok sok szenvedésen mennek keresztül és a gazdának is megterhelő végignézni kedvence szenvedését, amellett az állatorvosra is rengeteget kell költeni. Úgy tehetünk legtöbbet a túltenyésztés ellen, ha nem vásárolunk ellenőrizetlen alomból házikedvenceket.