Az Antarktiszon, az Adélie Land-ből az Integrált Óceánfúrási Program által a tengeri üledékmagokból végzett tanulmány új betekintést nyújt a tengeri jég és az éghajlatváltozás közötti bonyolult kapcsolatba.

A Nature Geoscience-ben közzétett új tanulmányukban a Birminghami Egyetem kutatói nemzetközi projektben dolgoztak együtt annak megállapítására, hogy a tengeri jégszint ingadozásai hogyan kapcsolódtak össze az algák virágzásával és az El Nino-hoz kapcsolódó időjárási eseményekkel az elmúlt 12.000 évben. Azt találták, hogy az antarktiszi szél erősen befolyásolja a tengeri jég kitörését és olvadását, ami viszont befolyásolja az algák szintjét, amelyek gyorsan növekedhetnek a felszíni vizekben, amikor a tengeri jég csökken. Az algák növekedési szintjének változása az Antarktiszt körülvevő vizekben elég fontos ahhoz, hogy befolyásolja a globális szén-dioxid-ciklust. A kutatók olyan technikákat alkalmaztak, mint a CT-vizsgálat (számítógépes tomográfia), valamint a mikrofosszíliák és a szerves biomarkerek elemzése, hogy megvizsgálják a tengeri jég és a nagy algák növekedési „virágzási” eseményei közötti kapcsolatot évente.

Az új-zélandi, japán, francia, spanyol és amerikai kutatóintézetekkel együttműködésben készített eredmények a teljes holocén időszakot ölelik fel, és nagyon részletes képet adtak ezekről az összefüggésekről, amelyek elősegíthetik a jövőbeni tengeri jég, az éghajlat és a biológiai kölcsönhatások előrejelzését. A kutatók azt találták, hogy az alga virágzása szinte minden évben előfordult 4500 évvel ezelőtt. Azonban a 4,5 ezer évvel ezelőtti, a ritkább algavirágzásra és az algatermelés típusára való áttérés során a virágzási események reagáltak az El Nino déli oszcillációjára (ENSO) és más éghajlati ciklusokra, mivel a tengeri jég szintje gyorsan emelkedett.