Az egyik legújabb macskafajta az ázsiai leopárd macska és a házimacska kereszteződéséből kitenyésztett bengáli macska. Az 1960-es években kezdték el a fajta kialakítását, később abesszin és sziámi macskákkal is pároztatták az utódokat, így jött létre a nyolcvanas évek végére a ma ismert bengáli macskafajta.

[wp_ad_camp_1]

A macska kiállítások egyik nagy kedvence, sokan megcsodálják egzotikus külseje miatt. A bengáli tigrishez hasonlatos pöttyös mintázatú bundája van, szeme sárga vagy zöld, de létezik az úgynevezett hóbengáli változat is, amely világosabb és a szeme kék színű. A farka fekete színű, bundája finom tapintású, rövidszőrű. Kisebb, mint egy házimacska, ám annál izmosabb, nem hajlamos az elhízásra, testsúlya általában 3-6 kilogramm között mozog.  Sokkal élénkebb mint a többi macska, jelleme leginkább a sziámi macskához hasonlítható, sokat nyávog, elég hangos.

Bengáli macska

A házimacskánál sokkal okosabb, szinte már a kutyákhoz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, pórázhoz is szoktatható, rendkívül játékos és folyamatos foglalkozást igényel. A bengáli macska általában 16-18 éves koráig él, de nem ritkák a 20 évnél idősebb példányok sem. Még ma is ritkaságszámba megy, ezért nagyon drága fajta, törzskönyvezett egyedeiért több mint százezer forintot is elkérnek. Elsősorban azoknak ajánlott, akik sokat tudnak foglalkozni vele, nagy értéke miatt elsősorban lakásban javasolt a tartása, a szabadban pórázon sétáltatható.