A csuka az egyik legnemesebb ragadozóhalunk, amely talán a legzordabb külsővel és a legfélelmetesebb fogazattal rendelkezik. A számtalan tűhegyes fogacska szinte lehetetlenné teszi a menekülést a zsákmányállat számára; sok figyelmetlen horgász is megtapasztalta már, mennyire élesek is azok a fogak, amelyek a damilt is könnyűszerrel elvágják.

[wp_ad_camp_1]

A csuka szinte minden álló és folyóvízben megfelelő életteret talál magának, kivételt csupán a hideg hegyi patakok képeznek. Mivel elsősorban a gyorsan felmelegedő sekély vizeket szereti, így a gyors folyású patakokban nem talál megfelelő életfeltételekre. Noha az ívása már roppant korán megkezdődik, a melegebb hónapokban érzi igazán elemében magát.

Csuka horgászata

Elsődlegesen a nádfalak és a part menti vizekhez közeli hínáros, vízinövényes területek kínálnak jó feltételeket a csukának. Ilyen helyeken remekül tud vadászni, minden esetben lesből támad, sohasem üldözi az áldozatát, csupán lassan követi, ha gyengének vagy betegnek véli.

A csuka horgászata abból a szempontból különleges, hogy a csuka gyakran elárulja a tartózkodási helyét, ha vadászik. A szétugró kishalak a csukás vizekben rendszerint az ő jelenlétére utalnak. Érdemes azt a területet megcéloznunk akár élőhallal, akár műcsalival. A csuka jellemzően nappali ragadozó; erről árulkodik a nagyméretű szeme is. Noha előfordulhatnak éjszakai kapások, de ez meglehetősen ritkának számítanak. A téli időszakban a csuka jellemzően a déli órákat tartja ideálisnak a táplálkozásra. A lékhorgászat során szinte csak ez az időszak eredményes, a nyári időszakban viszont a kapások köze a hajlani, reggeli és az esti órákban várható. A nappali csukahorgászatok szempontjából a borongós, esős idő előnyös lehet. Ezt érdemes fejben tartanunk, ha erre a ragadozóra horgászunk.