A farsangi a húsvéti nagyböjtöt megelőző vidám jelmezes mulatság. A farsangi időszak január 6-ától, vízkereszttől hamvazó szerdáig, azaz nagyböjt első napjáig tart. Velencében már István napján december 26-án, míg Spanyolországban Sebestyén napján, január 20-án veszi kezdetét a farsangi időszak, majd Rómában csak a nagyböjtöt megelőző 11 nap van fenntartva a karneválnak.

[wp_ad_camp_1]

Köztudott, hogy a farsang bölcsője Olaszország, és a velencei karnevál az egyik leghíresebb ünnep. A farsang az önfeledt szórakozás, mulatozás, tánc, bolondozás, jelmezes bálok és finom lakomák időszaka. Ünneplés és öröm a böjt előtt. Ilyenkor búcsúzunk a téltől és köszöntjük a tavaszt. A farsang Magyarországon néphagyományokra épül, nem kötődik hozzá meghatározott egyházi ünnep. Régen az esküvőket is ebben az időszakban tartották.

Farsang

A farsanghoz kapcsolódó egyik legismertebb és legérdekesebb népszokásunk a mohácsi busójárás. Hazánkban a húsételek, a kocsonya, a káposzta és a farsangi fánk számít a karneváli étkek közé. Ma már számtalan fánk fajta közül lehet választani, az internet pedig tele van jobbnál jobb receptekkel. A legismertebb és legelterjedtebb a szalagos fánk, ami nevét a barna fánkon körbe futó fehér sávról kapta, amit bőséges olajban kell kisütni. A másik nagyon elterjedt fánk a csöröge vagy más néven forgácsfánk, valamint a rózsafánk.

Már a középkorban is megünnepelték hazánkban a farsangot. A nemesi udvarokban pompás bálokat rendeztek, illetve a polgárság is ünnepségeket tartott néphagyományokkal teletűzdelve. Ilyen hagyományok például az asszonyfarsang, a különböző farsangi játékok és farsangi ételek, illetve a táncmulatságok. A farsang lényege akkor a párválasztás mellett a szabályok kigúnyolása és felrúgása volt, melyhez segítséget nyújtott a névtelenségbe burkoló állarc használata is.