A magyar borok diadalútja 1600-1900-ig

Az 1655. évi országgyűlés elrendeli az aszú szőlő különválasztását a hegyaljai borvidéken. XIV. Lajos a Napkirály „Borok királya, királyok bora” „Vinum regum – rex vinorum” címet adja az aszúnak. Az 1703-ban kirobban szabadságharc idején II. Rákóczi Ferenc volt Magyarország legnagyobb földbirtokosa, övé volt Tokaj-hegyalja is. A szabadságharc idején a bort eladták és abból vásároltak fegyvereket.

[wp_ad_camp_1]

Azokba az udvarokba, ahol támogatást akart nyerni borokat küldött ajándékba. Így ismerte meg a jófajta tokaji bort az olasz, a francia, az orosz és a német uralkodó is. Poroszországban II. Katalin cárnő és Nagy Péter cár igen megkedvelte a tokaji bort. Anna Ivanova hercegnő megalapította a Magyar Borvásárló Bizottságot.

A szabadságharc bukása után az 1711-ben megkötött szatmári béke idején elkezdődött a Habsburg uralom hazánkban. Poroszország és a Habsburg birodalom között ebben az időszakban éles ellentétek feszültek. Az ellentétek miatt Mária Terézia megtiltotta a borok kivitelét, ezáltal szinte megszűnni látszott a bor kereskedelme. A tokaji borok háttérbe szorultak. A magyar borexport feltétele például az volt, hogy a kereskedőknek a sokkal gyengébb minőségű osztrák bort is ki kellett szállítaniuk külföldre a magyar borokkal együtt. Az eladatlan bor készletek árcsökkenést eredményeztek.

Bor

Bor

A magyar borkészítés technikailag nem fejlődött. Nem tudott versenyezni más borexportáló országokkal. A borok szállítás közben sokszor zavarossá váltak. Széchenyi meg is állapította: „a kádárság és a pinczemesterség az értelem legalacsonyabb lépcsőjén áll”.  Legközelebb az 1848-49-es években került elő újra a borkérdés. A vasúti szállítás fejlődésével a kereskedelem új lendületet vett. A korszerű borászat alapjait Pasteur nevéhez kapcsolhatjuk. „Tanulmányok a borról – betegségei és annak okai – új eljárás tartósításra és javításra” című művében létrehozza a borászat alapjait.  1860-ban elindult a vincellér-képzés. 1860-ban Budán, a Gellérthegyen létrehozták a Vincellér- és Kertészképző Gyakorlati Tanintézet melynek igazgatója Entz Ferenc lett.

A vincellér iskola fő feladata a szőlészet és a borászat oktatása volt.  1867 a kiegyezés időszaka. Ekkor megjelentek a borászatban a családi vállalkozások. Ebben az időszakban már nem csak az Európai, hanem az Amerikai borkivitel is megjelent. A kivitel fellendülésével egy időben megjelent a filoxéra nevezetű pusztító kor, amely a szőlőültetvényeket sorra elpusztította. A filoxéravész Amerikából indult el és az egész kontinenst beborította. 1885-re a 625 ezer kat. holdnyi területből 350 ezer kat. hold pusztult el. A korábbi időszakok borkészítéssel szembeni tiltásai most ütöttek vissza. Nem volt lehetőség ugyanis a technológia fejlesztésére.