A Góbi Ázsia egyik hatalmas sivataga, amelynek csak igen kicsi része, mindössze három százalék sivatagos, a többi része sokkal inkább kanyonokból, félsivatagokból, sziklamezőkből és sós tavakból áll. A Góbi sivatag barátságtalan időjárása és kietlen felszíne ellenére egyáltalán nem lakatlan.

Ázsiai sivatag, még pedig a Góbi-sivatag Kína északi és Mongólia déli részén terül el. A Góbi-sivatag egykor dús növényzettel és gazdag állatvilággal rendelkezett. Manapság viszont a sziklamezők és a homoksivatag jellemzik. A sivatag kialakulásához nagy mértékben hozzájárult a Himalája, amely nem csupán a szeleket, hanem az esőfelhőket is felfogja, ezáltal meggátolva a csapadékképződést. A Góbi-sivatag kontinentális éghajlatú, azonban időjárása rendkívül szélsőséges. Télen nagyon hideg van, a hőmérséklet akár mínusz negyven Celsius fok alá is süllyedhet, viszont júliusban elképesztő hőség tombol, ezért jellemzően harminc Celsius fok feletti a hőmérséklet. A Góbi-sivatagban számos felfedező járt, melyek közül a leghíresebb minden bizonnyal Marco Polo.

A Góbi-sivatag barátságtalan felszíne és időjárása ellenére egyáltalán nem lakatlan, ugyanis a nomád népek állandó lakhelyéül szolgál, akik megtanultak itt élni a barátságtalan körülmények ellenére is. A félsivatagok lakói hagyományos jurtákban élnek. Fűtéshez fenyőfát, valamint napszítta tehéntrágyát használnak. A szélesőséges időjárás miatt gyakran még júliusban is be kell gyújtani. A Góbi-sivatagban több magyar Közép-Ázsia kutató is járt, például Stein Aurél, Vámbéry Ármin és Kőrösi Csoma Sándor. Ha szeretne bővebb információkhoz jutni, illetve utasbiztosítás megkötésére van szükség, akkor azt javasoljuk, hogy látogasson el az axa-assistance.hu weboldalra, ahol erre lehetősége van!