Erdélyben és Bánságban a feudális építészet kezdetei a X-XI. Századra nyúlnak vissza, Bihar és Szatmárnémeti, valamint Cenád, Kolozsvár és Făgăraş fellegváraiban valósultak meg. A 11. század végén Alba Iulia-ban első székesegyházat építettek, egy római bazilika formájában.

[wp_ad_camp_1]

A legrégebbi templomok, amelyek ettől az időponttól fennmaradtak, a cisnadioarai kő bazilika, valamint a cisnadiei, ocna sibiului, csirpari stb. a legrégebbi ortodox templomok, mint például a Streisângiorgiu, a Densus templom, a Gurasada, Sântămărie-Orlea, Strei templomok, amelyek a balkáni építészet és a római-gótikus építészet összefolyását mutatják. Az erdélyi román stílus, amelyet elsősorban az egyházi építészet (szakrális) képvisel, és a plasztikus művészet egyes ábrázolásai a 12.-13. századtól hatoltak át a bencés helyszíneken. Az építmények nagy részét a nagy mongol invázió során megsemmisítették, amely után vagy romba dőltek, vagy gótikus stílusban építették át őket.

Az első római emlékmű minden bizonnyal az Alba Iulia-i Szent Mihály-székesegyház (a 11. század végén). Nagyszeben térségében három hajós bazilika is volt a reneszánsz ihletés mellett (Cisnădioara, Cisnădie, Găsteriţa, Új-Szászország stb.) Az erdélyi gótika a 13. század óta fejlődött, amelyet különösen a szász egyházi és katonai építészet képvisel. Ezt a stílust vezették be a ciszterci szerzetesek, akik Franciaországból jöttek, hogy szerzetesi településeket építsenek a Magyar Királyságban. A gótikus stílust Erdélyben a ciszterci szerzetesek vezették be a cârţai kolostor templomának felépítésével (1202-1205). Körülbelül ugyanebben az időben a német hatóságokat a német lovagok, de a szász telepesek is elhozták a tartományba, akik átvették ezt a stílust és tökéletesítették, s ezzel a világi és vallási építészet igazi remekművei születtek.