Az iszlám építészet magában foglalja az iszlámhoz kapcsolódó épületek építészeti stílusát. Világi és vallási stílusokat egyaránt felölel az iszlám korai történetétől napjainkig. Az iszlám építészetet az iszlám vallási eszmék teljesítésére fejlesztették ki, például a Minart úgy tervezték, hogy segítse a Muezzint abban, hogy hangját egy adott területen hallhassa.

[wp_ad_camp_1]

Az ebben a cikkben említett épületek közül sok a Világörökség része. A korai iszlám építészetet befolyásolta a római, a bizánci, a perzsa, a mezopotámiai építészet és minden más föld, amelyet a kora muzulmán hódítások a hetedik és a nyolcadik században hódítottak meg. Keletebbre a kínai építészet is befolyásolta, amikor az iszlám Délkelet-Ázsiában terjedt el. Később megkülönböztetett jellemzőket alakított ki épületek formájában, valamint a felületek iszlám kalligráfiával, geometriai és interlace mintás díszítéssel történő díszítésében. Olyan új építészeti elemeket találtak ki, mint a hengeres minaretek, muqarnák, arabeszk, multifoil. A nagy vagy középületek fő iszlám építészeti típusai: a mecset, a sír, a palota és az erőd. Ebből a négy típusból az iszlám építészet szókincse származik, és más épületekhez, például nyilvános fürdőkhöz, szökőkutakhoz és a hazai építészethez használják.

Az iszlám építészet néhány kiemelkedő példája, például Aleppo fellegvára, jelentős károkat szenvedett a jelenleg zajló szíriai polgárháborúban és más közel-keleti háborúkban. Az iszlám építészet egyes jellemzőit a régió iszlám előtti építészeteiből örökölték, míg néhány olyan jellemző, mint a minaretek, muqarnák, arabeszk, iszlám geometriai minták, hegyes ívek, többtörzsű ívek, hagymakupola és hegyes kupola később alakultak ki. A kerteknek és a víznek évszázadok óta alapvető szerepe van az iszlám kultúrában, és gyakran hasonlítják őket a Paradicsom kertjéhez. Az összehasonlítás az Achaemenid Birodalomból származik.