A műkorcsolya egy igazán látványos, szép sport, egyben olimpiai sportág. Gyakran összekeverik az egyik ágával, a jégtánccal. Nem túl gyakran űzött sport. A műkorcsolya és a jégtánc értékelése is pontozással történik. A versenyző külön pontokat kap a technikára is, és külön az előadásmódra is. Mindkét sportban  bizonyos elemeket kell zenére bemutatni.

[wp_ad_camp_1]

A műkorcsolyában van férfi, női, és páros versenyszám. Mindegyikben van egy rövid program és egy ún. kűr. Mindegyik programban szerepelnek ugrások, forgások, lépéssorok, valamint ezek kombinációi.

Az alábbi elemeket kell tartalmaznia a versenyszámoknak: axel, salchow, luzt, rittberger, leszúrt rittberger, flip.

A páros versenyszámban a fentiek mellett fontos mozzanat az emelés is. Egy kűr 4,5 perces.

A nőknek a fenti ugrásokból duplákat és triplákat kell ugraniuk. A nők kűrje 4 percig tart, rövidprogramjuk 2 perc 40 másodperces.

Műkorcsolya

A férfiak kűrje 4,5 perces, rövid programjuk hasonlóan a nőkéhez 2 perc 40 másodpercig tart.

A 70-es évek elejétől a férfiaknál Vajda László, a jégtáncban pedig a Regőczi-Sallay páros sikerei évről évre nőttek. 1980-ban a  Regőczi-Sallay páros szerezte meg a világbajnoki aranyérmet, valamint a  téli olimpián az ezüstérmet. Később az Engl-Tóth páros vette át tőlük a stafétabotot.

A 90-es évek elején a lányok kezdtek jeleskedni a sportágban, kiemelkedett Czakó Krisztina teljesítménye, ő 1992-ben indult először Junior VB-n,1993-ban már a 7. helyen végzett, 1994-ben pedig ezüstérmes lett. Az ifjú hölgy az Európa-bajnokságon 1993-ban indult először, ahol a 6. helyen végzett, 1994-ben szintén ugyanezt a helyezést érte el.

2004.-ben – 20 év után Budapesten – rendezték meg  a  Műkorcsolyázó Európa Bajnokságot. Az EB-n Sebestyén Júlia Európa-bajnok lett. Az aranyérem mellett Sebestyén Júlia megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjét is.