Amióta világ a világ, az embereket vonzotta a gyors meggazdagodás gondolata, még ha az nem is volt mindig tisztességes. Ez a vágy sokakat arra ösztönöz, hogy akár komoly bűncselekményeket is elkövessenek. Mi tűnik a legegyszerűbb megoldásnak? Nyomtatót már mindenki látott… Hogy is van az a történet a pénzhamisításról?
[wp_ad_camp_1]
Először is le kell szögezni, hogy a papírpénz nem papírból készül, pontosabban nem abban az értelemben, ahogyan az egyéb papírokat ma ismerjük. A papír a fák rostjaiból előállított anyag, a pénz viszont nem; a legtöbb esetben a „pénzpapír” a pamut vagy a műanyag speciális módon előállított végterméke.
Ahogyan teltek az évek és az évtizedek, úgy lettek a papírpénzek egyre strapabíróbbak és elnyűhetetlenebbek. Való igaz, hogy a kezdeti időben a pénzek „normális” papírból készültek. Akkoriban a hamisítás komoly technikai akadályokba ütközött, de a papír minősége nem felelt meg a hosszú távú igénybevétel elvárásainak. A papírpénzek helyét fokozatosan vették át a különböző pamutból készült bankók. Ezek ma is sok országban jelen vannak, gyakorlatilag ma is meghatározóak a világ pénznyomtatásában. Noha a pamut sokkal strapabíróbbnak minősült, mégsem nevezhető tökéletesnek. Ma már a különböző műanyag „pénzpapírokat” tartjuk a legjobb megoldásnak; ezek akár elnyűhetetlen, szakíthatatlan kivitelben is készülhetnek.
Noha az elektronikus fizetés és az e-bank használat egyre inkább elterjed, aligha várható, hogy belátható időn belül a papírpénzek használata kiveszne a gyakorlatból. A mai életvitelünk elképzelhetetlen papírpénzek nélkül. Még akkor is fennmarad a papírpénz, ha már a pénzek cseréje túlnyomó részben elektronikusan történik. Nem változtat ezen az a tény sem, hogy a papírpénzek előállítása komoly költségeket jelent, ráadásul az infláció, valamint az elhasználódott bankók cseréje miatt folyamatosan új pénzeket kell nyomtatni.