A hőszigetelés az egészséges lakókörnyezet megteremtésének egyik feltétele, ma már nem építenek úgy házat, hogy ne rendelkezne teljes körű szigeteléssel. Hőszigeteléssel tudjuk otthonunk hőveszteségét minimálisra csökkenteni.

[wp_ad_camp_1]

Napjainkban kiemelt fontosságú az épületek hőszigetelése akár utólag is, hiszen a fosszilis energiahordozóink (szén, földgáz, kőolaj) készletei kimerülőben vannak, takarékoskodnunk kell velük. Emellett oda kell figyelni a szén-dioxid kibocsátásra is, ezért nem mindegy, hogy mennyi szenet, gázt használunk fel. Egy átlagos háztartás energiafelhasználásának nagy részét, mintegy 76%-át a fűtési energia jelenti. Ez anyagilag is megterhelő, mivel a nem megújuló energiaforrások ára egyre jobban növekszik. Kényelmi szempontból is fontos a szigetelés, sokkal kellemesebb érzés, ha a főfalak hőmérséklete a helyiség levegőjének hőmérsékletéhez közelít és nem sugározza a hideget.

Szigetelésre polisztirol és a kőzetgyapot alkalmazása a legelterjedtebb. A falak, lábazat és födém hőszigetelése mellett a nyílászárók megfelelő szigetelése is elengedhetetlen, mert hiába van 15 centiméteres szigetelés a falakon, semmi nem ér, ha közben az ajtón vagy az ablakokon távozik a meleg. A szigetelés nélküli házak egyik legáltalánosabb és legsúlyosabb hibája a hőhíd keletkezése. A kinti hideg vagy meleg a falak bizonyos pontjain érintkezni tud a belső hőmérséklettel, így a lakásban párakicsapódás, nedvesedés léphet fel, ahol aztán megjelenhet a penészesedés is, ami roppant káros az egészségre. Gyakori hiba a koszorú szigetelésének elhagyása, de a lábazat vagy a födém szigeteletlensége is komoly hőhidakat okozhat. Ilyenkor az egyetlen megoldás, hogy ne dobjunk ki még több pénzt az ablakon az utólagos szigetelés, ami jó kivitelezés esetén teljesen megszünteti a hőhidakat.