Milyen névnap van ma Magyarországon?

A névnap megünneplése szembetűnő társadalmi jellemző. Ellentétben Európa és Latin-Amerika egyes katolikus országaival, ahol minden évben annak a szentnek vagy mártírnak az ünnepén (a keleti ortodox hagyomány szerint a szent halálának napján) tartják a névnapot, akinek a nevét viseli, a világi névnapi ünnepségnek már nincs kapcsolata a keresztény hagyományokkal. A névkutatók szerint bár a keresztnév korábbi jelenség, és nincs lényeges különbség a keresztnév és a vezetéknév között, a névnap csak az ember keresztnevéhez kapcsolódik.

Milyen névnap van ma? Ezt megtekintheti a nevnap.eu weboldalon, tehát megéri ide látogatni, ha ön is kíváncsi arra, hogy kinek lesz mostanában névnapja. A névnap szokása abból a keresztény gyakorlatból ered, hogy minden szentnek ünnepnapot adnak. A középkori katolikus kultúrában a szentek emléknapjainak nagyon fontos szerepe volt, hiszen a szent nevének megválasztása védőangyal a megszerzését jelentette. A világi névnapi hagyomány akkor alakult ki, amikor a német városok jelentős személyeinek tiszteletére ünnepeket kezdtek tartani védőszentjeik emléknapjain. Jelezték az elmozdulást, hogy a szent legyen a figyelem középpontjában egy olyan személy, aki a szent védőszentjének nevét viseli. A névnapról, mint nem vallási ünnepről a protestáns balti-tengeri országokban is megemlékeznek, így Svédországban illetve Finnországban, ahol megőriztek bizonyos katolikus hagyományokat.

Névnap

Névnap

A névnap hagyománya a reformáció idején érte el Dánián keresztül Észak -Európa evangélikus régióit. Az ellenreformáció után megtörtént Európa kettészakadása: a katolikus egyház a szentek névhasználatát kötelezővé téve hangsúlyozta a névnapok megünneplésének szükségességét és fontosságát; viszont a „szentek imádásának” protestánsok általi elutasítása születésnapi hagyományhoz és a bibliai nevek preferenciájához vezetett. Amennyiben megtekintené ma kinek van névnapja nézzen be a nevnap.eu weboldalra.