Korábban a tudósok 115 évben határozták meg azt az élettartamot, ameddig egy ember elélhet. Bár vannak olyan szerencsések, akik megélik a századik életévüket, az emberek nagy része nem számíthat ilyen hosszú életre. A valaha élt legidősebb ember Jeanne Calment, aki 122 éves és 164 napos korában hunyt el 1997-ben.

A várható élettartam sok tényezőtől függ, a nemtől, a gazdasági és szociális körülményektől és a genetikától is. A Központi Statisztikai Hivatal kiadványa szerint „Majdnem egy évtizeddel hosszabb földi pályafutást jósolnak a kutatók a fővárosi és a nyugat-magyarországi leánycsecsemőknek, mint a múlt évtized közepén született, hasonló korú Borsod-Abaúj-Zemplén és Komárom-Esztergom megyei kisfiúknak.” A várható és maximális élettartam az elmúlt évszázadban a tudomány fejlődése és életmódunk változása miatt folyamatosan emelkedett és valószínűleg emelkedni is fog. Hazánkban jelenleg 76 év a várható időtartam, ami az 1960-as években 68 év, az 1900-as években pedig csak 37 év volt.

Kutatók szerint a felmenőktől örökölt tulajdonságok csak kis mértékben, mintegy 7 százalékban felelősek azért, hogy az utód meddig él. Sokkal nagyobb szerepe van a hosszabb élettartam elérésében az egészséggondozásnak, a fizikai aktivitásnak, a szociális körülményeknek és a lakóhely földrajzi elhelyezkedésének. Az iparosodott országokban élők várható élettatama 2030-ra akár a kilencven évet is elérheti a londoni Imperial College elemzése szerint. A nők és férfiak közötti különbség is csökkenhet, a férfiak korábbi halálozásának valószínűleg a gyakoribb káros szenvedély, mint a dohányzás, ami jelentősen növeli a szív-és érrendszeri megbetegedések, valamint a rák kialakulásának veszélyét és a gyakoribb halálos balesetek lehetnek az okai.