Ha nyugdíj előtakarékosságra gondolunk, bizony nem árt előrelátóan gondolkodni. Sokan, a fejükhöz kapnak, és azt mondják, ráérünk erre még, de ez sajnos a valóságban nem így van. Aki egy kicsit is járatos a pénzügyek terén, már valószínűleg hallott arról, hogy jelenlegi nyugdíjrendszerünk igen instabil lábakon áll.  Ez ugyanis felosztó- kirovó rendszerben működik, amit úgy kell elképzelni, hogy az adott hónapban, a munkavállalóktól levont nyugdíjjárulékot osztják ki a következő hónapban nyugdíj formájában. Ehhez pedig szükséges az, hogy a fiatalok, el tudják tartani az idősek tömegét néhány év múlva is.

[wp_ad_camp_1]

A probléma pedig ott kezdődik, hogy társadalmunk elöregszik, és egyre több idős emberre, egyre kevesebb fiatal jut. Mivel, a létszámában is kevés fiatal munkavállaló már alapból képtelen az állami nyugdíjrendszert fenntartani, a bajt csak tetézi, hogy a legtöbb aktív korú nem a valós jövedelmére van bejelentve, legfeljebb minimálbérre. Így, érdemben, a megfelelő mértékű állami nyugdíj folyósításához, nincs is kitől nyugdíjjárulékot levonni.

Az éppen hatalmon lévő kormány több dolgot tehet. Az egyik az, hogy a folyósítási időszak kitolása érdekében, emelik a nyugdíjkorhatárt, ami egyébként már most is folyamatban van. A másik, nagy veszély pedig az, hogy arra kényszerülnek, hogy az öregségi nyugdíj mértékét jelentősen lecsökkentsék. Éppen emiatt, tanácsos a nyugdíjas  kori megélhetést, nyugdíj előtakarékossággal, jó előre bebiztosítani, és nem az államtól várni a megoldást, hogy kisegítsen idős korunkban.

Hosszútávú megtakarítások széles skálája áll rendelkezésre az Ön számára, amennyiben a nyugdíj előtakarékosságon töri a fejét. Négy, olyan előtakarékossági megoldással találkozunk, amely kifejezetten nyugdíj célú anyagi tartalék felhalmozását teszi lehetővé. Ismerkedjen meg velük Ön is:

Nyugdíj előtakarékossági számla

A nyugdíj előtakarékossági számla, 2006-ban történt bevezetésekor, még a hazai nyugdíjrendszer negyedik pillérének számított. A nyugdíj előtakarékossági számla, egy tőkefedezeti elven működő értékpapírszámla típus. Két alszámlából áll össze, az egyik a pénzszámla, amin a befizetéseket írják jóvá, valamint az értékpapírszámla, amin az értékpapír befektetések történnek. A két számlát megnyitni, és megszüntetni, csak egyszerre lehet. A számla megnyitása, már 5 ezer forint befizetésével lehetséges, akár nyugdíjas korúak számára is. A nyugdíj előtakarékossági számla egyedi jellemzője, hogy a számlatulajdonos maga döntheti el, hogy befizetett pénzéből milyen értékpapírokat vásárol. A számlára történő befizetésért cserébe pedig az állam előtakarékossági támogatást nyújt. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy a befizetett pénzösszeg 20%-a, a személyi jövedelemadóból visszaigényelhető. Ennek azért van egy felső határa, ami a 2020 előtt nyugdíjba vonulók esetén, legfeljebb évi 130 ezer forint, a 2020 után nyugdíjassá válók esetén pedig az évi 100 ezer forintot nem haladhatja meg. A díjfizetés gyakorisága nem került szabályozásra, ami azt jelenti, hogy a számlára, tetszőleges időközönként, tetszőleges mennyiségű pénzt fizethetünk be. Ebből adódóan a nyugdíj előtakarékossági számla, csak kellően tudatos megtakarítóknak ajánlott, hiszen rendszertelen fizetéssel, a számla valódi célja, a nyugdíj  előtakarékoskodás sem kivitelezhető. A nyugdíjra előtakarékoskodó, a nyugdíj előtakarékossági számlára befizetett pénzéhez ideális esetben, a nyugdíjba vonulás után férhet hozzá, de újdonságnak tekinthető, hogy 2013 óta a minimális tartási idő 10 év. Azt érdemes azonban tudni, hogy lejáratkor a NYESZ nyereség- és kamatadómentes. Haláleset után, a NYESZ örökölhető. Ez úgy néz ki, hogy amennyiben a számlatulajdonos kedvezményezettet megnevezett, a számlán felhalmozott megtakarítás összege rászáll, ellenkező esetben pedig a törvényes örökös kapja meg a befektetett pénzt. Nyugdíj előtakarékossági számlát, minimum 5 ezer forint befizetésével, egy választott banknál, illetve takarékszövetkezetben igényelhetünk.

Nyugdíj előtakarékosság

Önkéntes nyugdíjpénztár

Az önkéntes nyugdíjpénztár az egyik legismertebb, nyugdíj előtakarékossági lehetőség. Ennek oka, hogy nem csak egyénileg fizethető, hanem kérhető béren kívüli juttatás formájában is. A munkáltató a tagdíj fizetését átvállalhatja, a minimálbér 50%-áig, igaz ebben az esetben állami támogatás nem jár. Az egyéni befizetések 20%-a, legfeljebb évi 100- 130 ezer forint viszont a személyi jövedelemadóból visszaigényelhető.  Ennek pontos összege, maximum 130 ezer forint, a 2020 előtt nyugdíjba vonulók esetén, minden más esetben pedig legfeljebb évi 100 ezer forintot tehet ki.  Ez a kedvezmény, a NYESZ után járó előtakarékossági támogatás mellett is jár. Az önkéntes nyugdíjpénztárról érdemes tudni, hogy a pénztárba történő befizetés önkéntes alapon történik, és nem kerül kötelezően levonásra a bruttó bérből, mint ezt a magánnyugdíj pénztáraknál megfigyelhettük. Az önkéntes nyugdíjpénztár havi tagdíjának minimuma, pénztáranként eltérő lehet, felső korlátja viszont nincsen. A rendszeres díjon felül, pedig eseti díjak befizetése is módjában áll. A pénztár, a tag befizetéseit, és a jóváírt hozamot is, névreszólóan nyilvántartja. Ez azért is jó, mert a befizetett pénz nem egy közös állami kalapba kerül, mint az állami nyugdíj esetén, hanem a pénztárak egyéni számlás, kiegészítő nyugdíjszolgáltatást nyújtanak. Az önkéntes nyugdíjpénztárak portfóliós rendszerben működnek, ami azt jelenti, hogy a pénztártag, saját igényei alapján portfóliót választhat. Általánosan igaz, hogy egy pénztár, átlagosan 4-5 -féle portfóliót kínál, így a pénztártag maga döntheti el, hogy pénzét, milyen kockázat mellett, mibe kívánja fektetni. A portfólió kiválasztásának függvénye lehet az is, hogy a megtakarítónak hány éve van hátra a nyugdíjba vonulásig. Azt jó, ha tudja, hogy az önkéntes nyugdíjpénztárban felhalmozott pénzéhez, a nyugdíjba vonulás után, kamatadómentesen hozzáférhet.

Tartós Befektetési Számla

Jellemzően, középtávú, nyugdíj előtakarékossági lehetőséget kínál, a tartós befektetési számla. Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy Ön, mint megtakarító, egy választott pénzintézetben, minimum 25 ezer forint befizetésével, Tartós Befektetési Számlát nyithat. A TBSZ egyik nagy előnye, hogy Ön, amennyiben pénzét, minimum 3 évig a számlán tartja, kamatadó-kedvezményben részesülhet – csak 10%-oit kell fizetnie-, sőt a szolgáltató, az 5. év után, a kamatadót teljesen el is engedi. Magát a számlát megnyitni, kétféle formában lehet. Az egyik a Betétszámla, amely kizárólag, betétek kezelésére szolgálhat, azaz forintbetét helyezhető el rajta. A másik, az Értékpapírszámla, ami értékpapírok – kötvények, részvények, befektetési alapok, stb. – kezelését teszi lehetővé. A két számlatípus nem átjárható. Nagyon fontos megjegyezni, hogy a számlára pénzt befizetni, csak a számlanyitás naptári évében lehet, később már nem. Így, a TBSZ inkább, olyan kezdeti nagy vagyonnal rendelkezőknek ajánlott, akik a kamatadó-kedvezményt néhány éven belül szeretnék kihasználni.

Befektetési egységekhez kötött életbiztosítás

Rendszeres, vagyonmegtakarítást tesz azonban lehetővé, a befektetési egységekhez kötött életbiztosítás. A TBSZ-szel ellentétben, nem szükséges a kezdeti nagy vagyon, ezt ráérünk összegyűjteni az évek folyamán. A megtakarítási időszak, minimálisan 10 év, de léteznek, úgynevezett whole life, azaz életreszóló biztosítások is. Az életbiztosítással kombinált megtakarítás fő jellemzője, hogy a nyugdíj célra előtakarékoskodni kívánó személy, maga döntheti el, hogy a befizetett pénzéből mekkora részt szeretne megtakarítási célra elkülöníteni, és mennyit szán, az életbiztosítás kockázati díjának fedezésére. Ugyanakkor, az előtakarékoskodó azt is meghatározhatja, hogy pénzét, adott kockázat mellett, mely pénzügyi alapokba kívánja fektetni. A várható hozam mértékét pedig nagyban befolyásolja, a gondosan kiválasztott eszközalap, és maga a portfólió kezelése is. Ráadásul ennek mértékét, a jegybanki alapkamat változása nem befolyásolhatja.  A befektetési egységekhez kötött életbiztosítás segítségével Ön, így a gazdaság egy bizonyos ágazatába, vagy éppen régiójába szállhat be kisbefektetőként. Ezt pedig, nem banki, hanem stabil biztosítói háttérrel teheti meg. A befektetéses életbiztosításokat, a TKM alapján, költségei szerint is összehasonlíthatja, bár nem érdemes szimplán ez alapján összevetni a megtakarítási megoldásokat.  A díjak tekintetében, ugyanis nem elhanyagolható a díjfizetés gyakorisága, és a biztosított életkora sem. Érdemes szót ejteni arról is, hogy a megtakarítás díjfizetése történhet havi, negyedéves, vagy éves rendszerességgel is. A rendszeres díjon felül, az eseti számlára korlátlan mértékű befizetés is eszközölhető. Az eseti számlára befizetett pénze azon kívül, hogy likvid formában rendelkezésre áll, a rendszeres díjhoz hasonlóan befektetésre kerülhet. A megtakarítás havidíját egyébként, a biztosító, minden megtakarítási év végén indexálja- az inflációval szemben megemeli – azaz nem fordulhat elő olyan, hogy a félretett pénz veszít a reálértékéből.  Mivel, maga az előtakarékossági forma, jogilag és adózási szempontból életbiztosításnak minősül, így a felhalmozott pénz, nem vonható végrehajtás, vagy peres eljárás alá sem. A megtakarítás, pedig gazdagon kiegészíthető élet- és baleset-biztosítási elemekkel is. Ez azt jelenti, hogy Ön térítésre számíthat, egy műtét, vagy hosszabb kórházi tartózkodás után, valamint az életbiztosítással szerettei anyagi jövőjét is bebiztosíthatja. A befektetéses biztosítás érdekessége, hogy szabadon felhasználható, így megkötés nélkül, akár az állami nyugdíj kiegészítésként is felvehető. A megtakarítás a 10. év után kamatadómentes.

Forrás: Nyugdíj előtakarékosság