Tóth Árpád, a magyar líra kiemelkedő költője

A 20. század elejének egyik kedvelt, népszerű költője volt Tóth Árpád. 1886-ban született, édesapja Tóth András, neves szobrász volt. A fiatal Tóth Árpád nagyon jó tanuló volt az iskolában és nagy szorgalommal végezte a tanulmányait.

Gyerekkorát Debrecenben töltötte, egyetemre viszont Budapestre járt, magyar-francia szakos hallgató volt. Sajnos felsőfokú tanulmányait nem fejezhette be, édesapja egy alkotás miatt kegyveszett lett mint szobrász, ez miatt megélhetése veszélybe került. 1911-ben egy debreceni újságnál dolgozott újságíróként, majd Budapesten házitanítóként tevékenykedett. Lelkesedett a tanácsköztársaságért, Az úr Isten címmel verset is írt a tiszteletére. Később ez miatt komoly támadásokat kellett elviselnie, szerencsére barátja, báró Hatvany Lajos támogatta anyagilag a költőt a nehéz időkben. 1912-ben ismerkedett meg szerelmével Lichtmann Annával, akit később feleségül is vett, 1920-ban született meg közös gyermekük, a későbbi költő Tóth Eszter.

Tóth Árpád

Tóth Árpád

1922-ben Öröm illan címmel jelent meg verses kötete, ami nagy népszerűségnek örvendett, ez boldogsággal töltötte el a költőt. Egészsége azonban rohamosan romlott, gyerekkorától kezdve tüdőbajjal küszködött, bár számos szanatóriumot felkeresett, tüdőbaját abban az időben nem tudták gyógyítani. Mindössze 42 évesen, 1928 novemberében hunyt el. Versei örökké velünk maradnak, mint az Örök Virágok, a Lélektől lélekig és a Lomha gályán. Temetésén a neves költő, a kor legnevesebb irodalmi folyóiratának főszerkesztője Babits Mihály mondott búcsúbeszédet.