A délutáni teázás egy remek Brit hagyomány, aminek saját szabályai és etikettje van, és azoknak, akik nem születtek abban a környezetben igazán bonyolult is lehet. Szerencsére néhányan kívülről tudják a teázás lépéseit, és cikkünkben ezeket a lépéseket fogjuk megosztani.
[wp_ad_camp_1]
Első lépésként meg kell tanulni a kifejezéseket, hiszen nem minden tea egyforma. A „délutáni tea” például arra szolgál, hogy kiöltse az űrt, ami a vacsora és az ebéd között van. A „nagy teát” is gyakran összekeverik a délután teával, viszont ezt inkább egy esti étkezés során szolgálják fel, egy hosszú munkanap végén. Egy másik variáció a „krémes tea” amellyel általában süteményeket, lekvárt és tejszínhabot szolgálnak fel. A lekvárt érdemes a tejszínhab alá tölteni, és ne plikkes teát használjon, hanem növényeket, hiszen azoknak sokkal jobb az ízük. A teát addig hagyja állni, ameddig csak szeretné, de ha egy hotelben van, és már nem ízlik a tea, akkor kérhet új teafőzőt, hiszen ezeket rendszeresen cserélni kell.
Próbáljon ki különböző fajtájú tejeket: szója, sovány vagy mandulatejet, és kellemesen keverje a teájába. Nem szabad viszont előbb a tejet önteni a csészébe aztán a teát, hiszen a tejet kell igazítani a tea ízéhez, nem pedig fordítva. Ez a tej-tea dilemma az egyik legvitatottabb téma a teázás körül. Az aprócska szendvicseket, amelyeket a teához szolgálnak mindig kézzel egye, viszont a sütemények már problémásabbak, ezért villát vagy kanalat igényelnek, a kekszeket pedig soha ne mártsa teába. Ha előkelőnek akar látszani, akkor ivás közben soha ne nyújtsa ki kisujját, hiszen az alacsony rangra utal, ezen kívül pedig délutáni teára ne jelenjen meg melegítőben, bár ma már annyira nem számít, mit visel az ember, azért mégis érdemes elegánsan kinézni. Ha ezeket a lépéseket mind észben tartja, jó úton halad afelé, hogy királyi módra igya délutáni teáját.